Így változik a klíma: kivi terem Magyarországon

MTI
Kivit termesztenek nagyüzemi módszerekkel Zala megyében. Hosszabb távon akár a kevésbé jövedelmező szőlőültetvényeket is kiválthatja az egzotikus gyümölcs.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Jó üzleti eredménnyel termesztenek kivit nagyüzemi módszerekkel a Zala megyei Becsehelyen. A legnagyobb magyarországi ültetvény négyhektáros gyümölcsöséből tavaly óta már a hazai üzletekbe is szállítanak - mutatta be a családi gazdaságot az MTI-nek Miklós Ákos Márton, a birtok szakmai vezetője.

Az éghajlati viszonyok kiválóak, szinte soha nincs mínusz 10 Celsius-foknál hidegebb, a kötött, agyagos talaj pedig jól megtartja a vizet, bár öntözésre ennek ellenére is szükség van. A tápoldatozás és a lombtrágyázás szintén hozzájárul a jó terméshez.

Ma négy hektáron közel háromezer tő kivi sorakozik a domboldalakon, a májusi virágzás után október közepén szüretelik, de már most roskadoznak a vesszők a gyümölcsök sokaságától. A környéken sokaknak volt korábban is néhány kivibokra, de nagyüzemi módszerekkel senki nem próbálkozott.

MTI Fotó: Varga György

Az üzletekbe kerülő dobozon is rajta áll, hogy a kivi Becsehelyről származó magyar termék. Az importáruhoz képest sokkal húsosabb, magasabb a szárazanyag- és cukortartalma, továbbá hónapokig eltartható hűvös helyen. Az európai üzletekben olasz és új-zélandi kivit árusítanak, de az importgyümölcs 3-4 százalékát egy-két éven belül kiválthatja a becsehelyi kivi. Az ültetvény 8-10 éves korára éri el a maximális termőkapacitását, akkor már nagyjából 90 tonna körüli mennyiséget szüretelhetnek.

A család a tatabányai otthonában már az 1990-es években próbálkozott a kivi termesztésével. Néhány évvel ezelőtt fedezték fel a kiváló adottságokkal rendelkező Zala megyei Becsehely déli fekvésű dombjait, ahol 2012 óta nagyüzemi módszerekkel termesztik az eredetileg Kínából származó gyümölcsöt.

A dél-zalai dombokon évszázadok óta termesztenek szőlőt, de a nagy munkaigényű kisparcellás termelés inkább ráfizetéses - vélekedik Miklós Ákos Márton. A kivi azonban a lugasokká formált, erősebb támrendszert igénylő formában sokkal jövedelmezőbb a szőlőnél. Az első 300 kilogrammnyi kivit 2015-ben a fővárosi nagybani piacon értékesítették, tavaly viszont már több tonnányi mennyiséget adtak el egy nemzetközi üzletlánc hazai cégének.

A család számtalan egzotikus gyümölcsöt termeszt még kisebb mennyiségben, van itt khakigyümölcs, füge és pekándió is, de a pálmáktól a többféle bambuszfajtáig nagyon széles a virágzó-zöldellő növények választéka. A tulajdonosok szerint sok helyen a zártkerti ingatlanok rekultivációjaként is sikerrel lehetne termelni ezt az egzotikus gyümölcsöt.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?