Apáti Ferenc kifejtette, hogy az évszakhoz képest magas volt a hőmérséklet a tavalyi év utolsó két hónapjában, leszámítva az egyhetes fagyást decemberben. A tél az év végére érkezett meg és januárban is kitartott, azonban erős lehűlések, hosszabb fagyos időszakok ennek ellenére nem alakultak ki, és ezt követően a február is már a tavaszt idézte. Télen kevés volt a csapadék, de az ország számos részén elegendő eső hullott késő ősszel, illetve februárban, ami talán - részben vagy egészben - kompenzálja a tavaly nyári és őszi aszályt.

Apáti Ferenc rámutatott, hogy az enyhe tél miatt nem gyérültek érdemben a kártevők áttelelő alakjai, és a talajban élő kártevők, rágcsálók sem. Emiatt idén tavasszal és nyáron erősebb fertőzésekre lehet számítani, de ennek mértékét vagy egyáltalán az erősebb fertőzések bekövetkeztét megjósolni jelenleg lehetetlen, mivel a fertőzések mértéke a tavaszi és nyári időjárás alakulásától is függ.

A gyümölcsök közül a legkorábban a kajszibarack kezd rügyezni, azt követik a bogyósok, majd a többi csonthéjas gyümölcs és az almatermésűek. A kajszibarack fejlődése a Dunántúlon már a virágzás előtt áll, az almánál pedig még csak rügyduzzadás, helyenként rügypattanás látszik, tette hozzá az alelnök, aki azt is elmondta, hogy a tavalyi aránylag gyenge gyümölcstermés kevésbé terhelte meg a fákat, így emiatt idén viszonylag jó virágzásra számít a legtöbb gyümölcsfajnál. Fennáll a lehetősége egy akár nagyon jó idei gyümölcstermésnek is, azt azonban az időjárás tavaszi és nyári alakulása határozza majd meg.

Elsősorban a kedvezőtlen időjárás és a megelőző év kiugró terméseredményei miatt csökkent jelentősen, mintegy 683 ezer tonnára tavaly a Magyarországon termesztett gyümölcsök mennyisége a 2018. évi 1,158 millió tonnával szemben, legnagyobb mértékben az almatermés esett vissza. A FruitVeb adatai alapján kajszibarackból és őszibarackból az előző évinél több, szilvából valamivel kevesebb, almából, körtéből és cseresznyéből az előző évit jócskán alulmúló termést szüreteltek a gazdák 2019-ben.