A magyarországi kertészeti ágazat jelenéről és jövőjéről beszélgetett Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, valamint dr. Mártonffy Bélával, a NAK Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke. A beszélgetés során többek között elhangzott:

• Jelenleg a hazai kertészet a teljesítőképességének 30-40%-át tudja produkálni. A beszélgetésből kiderül, hogy milyen okokra vezethető ez vissza és milyen stratégiát követ a NAK Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztálya, hogy ez az arány jelentősen javuljon.
• Az osztályon belül öt alosztály működik, amelyek a kertészeti ágazat öt fontos szegmensét fedik le a zöldségtermesztéstől a gyógynövénytermelésen át a díszkertészetig. Az osztályelnök a szakmai szervezeteket is be kívánta vonni a munkába, ez a különböző specifikus munkacsoportok révén meg is valósul. Az egyes munkacsoportok (pl. hagyma vagy dinnye munkacsoport) az adott termék legégetőbb termelési, feldolgozási, tárolási stb. problémáira keresik a megoldásokat.
• A kertészet szempontjából történelmi lépés az a novemberben a parlament által elfogadott, a családi gazdaságokról szóló törvény, amely megreformálja, észszerűsíti a sok sebből vérző őstermelői rendszert, a mezőgazdasági családi gazdaságok szabályozását. Jelenlegi formájában a kertészet ugyanis hitelképtelen ágazat, ez kerékkötője a fejlődésnek, az infrastrukturális fejlesztéseknek, a versenyképességnek. Magyarország adottságainak köszönhetően alkalmas arra, hogy Közép-Európa kertészeti centruma legyen.
• A kertészeti osztály jelentős lépéseket tett az edukációs programok terén is. A NAK missziót vállalt fel az egészséges táplálkozás, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás serkentése érdekében. A hároméves Európai Friss Kalandok kampánynak mérhető is a sikere.
• A zöldfelület-gazdálkodás a hazai díszkertészek területe kell legyen. Cél, hogy a nagyon magas minőségű magyar díszfaiskolából telepítsünk, ne külföldről hozzunk termékeket, amiket kétévente cserélni kell, mert nem bírják a klímát.
• A gyógynövényeknél elkezdődött a termelt gyógynövények irányába való elmozdulás, mert a jelenlegi gyógynövénymennyiség 70%-a gyűjtött, ami több szempontból kockázatos.
• A gyümölcstermelés kieső éve volt az idei az időjárási anomáliák és a vírushelyzet miatt. Az ágazat hosszú távú stabilitása szempontjából fontos a hazai szükségletek minél nagyobb arányú belső kiszolgálása, valamint a piaci nyitás lehetősége. Utóbbi esetében nagyobb potenciál van a feldolgozott termékekben, mint a frissekben - ez az egyik fő csapásirány.

A beszélgetés a Youtube mellett megtekinthető Győrffy Balázs NAK-elnök Facebook-oldalán is, illetve meghallgatható a Soundcloudon és a Spotify-on is. Győrffy Balázs korábban dr. Nagy Istvánnal, Éder Tamással, Jakab Istvánnal, Németh Istvánnal, Zászlós Tiborral, Csorbai Attilával, Mocz Andrással, Petőházi Tamással, Harcz Zoltánnal és Lázár Jánossal is beszélgetett a koronavírus magyar agráriumra, illetve élelmiszer-ellátásra gyakorolt hatásairól.