Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A gombatermesztésnek már több mint 100 éves hagyománya van Magyarországon: és bár a második világháborúig az egyik legjelentősebb gombatermesztő ország voltunk, ezt a szerepet később elvesztettük. Erről Mutsy Árpád, a Magyar Gombatermesztők Egyesületének (MAGOTE) elnöke beszélt korábban, aki egyben a Bio-Fungi Kft. tulajdonosa is. A szakember szerint, bár az 1990-es években még 3-4 ezer gombatermelő volt az országban, ezeknek a száma az elmúlt időszakra néhány tucatra csökkent. Arról, hogy hányan is foglalkoznak gombatermesztéssel Magyarországon, a NAK nem tudott felvilágosítást nyújtani, mivel ők nem rendelkeznek ilyen nyilvántartással, ám Mutsy Árpád értesülései szerint napjainkban négy nagyobb gombatermesztési vállalkozás van az országban, melyek közül kettő több ezer, másik kettő pedig több 10 ezer m2-en termel holland típusú, azaz zárt, klimatizált, polcos termesztési körülmények között csiperkegombát. Rajtuk kívül van még egy jelentős laskagomba-termesztő vállalkozás is, akik szintén 10 ezer m2-t meghaladó területen gazdálkodnak. A többi fennmaradó 15-25 gombatermelő vagy hagyományos pincés, vagy földfelszíni sátras termesztésben termeszt laska-, vagy csiperkegombát. A magyarországi termelők jelenleg, összesen max. 20-22 ezer tonna csiperke- és laskagombát állítanak elő. Az utóbbi időben azonban két "új" gombafaj is nagyobb népszerűségre tett szert, ezért a shiitake és az ördögszekér-laskagomba is bekerült a termelők szotrimentjébe, ám ezek termelési mennyisége egyelőre nem túl jelentős, összesen legfeljebb 100 tonnát tesznek ki évente.
Bár 2005 után Magyarországon megtorpant a gombatermesztési kedv, és az elkövetkező 8-12 évre az erős visszaesés, Mutsy Árpád szavaival élve a hanyatlás volt jellemző, a kereslet továbbra is igen magas a hazai termesztésű gomba iránt. A MAGOTE elnökének elmondása alapján elmúlt 15-20 évben nagyon komoly reklámtevékenység folyt, és folyik jelenleg is a gombafogyasztás népszerűsítésének érdekében. A gombáknak ugyanis közismerten egészségvédő hatása és kimagasló tápértéke van, és mivel a zsír-, cukor- és gluténmentes élelmiszernek számítanak, ezért a különböző diétákba is könnyedén beépíthetők. Ezen túlmenően mind a vegetáriánus, mind pedig a vegán étrend kimagasló lehetőségeket nyújtó alapanyagnak ismeri el. Az pedig már csak hab a tortá, hogy a gomba egyaránt fogyasztható levesnek, salátának, főételnek és köretnek, vagyis okkal nevezhető szuperélelmiszernek.
Ebbe a bizniszbe most megéri belevágni: hamar egy vagyont kaszálhatsz vele
A MAGOTE elnöke szerint a jelenlegi energiaválságos időszakban újra gazdaságos dolog lehet a pincés termesztés bővítése, és minden adott hozzá, hogy a gombatermesztés egy új reneszánszát élje meg Magyarországon. Azt azonban a szakember is elismerte, hogy hosszú távon kifejezetten a modern holland típusú (zárt rendszerű, klimatizált berendezésekben) lehet hatékonyan, az összes élelmiszerbiztonsági elvárásnak megfelelően termelni.
- mutatott rá Mutsy Árpád.
Ezzel kapcsolatban az Agrárkamara úgy fogalmazott, hogy a gombatermesztés elkezdéséhez és folytatásához elsősorban szakértelem kell, valamint egy igen sor költséges beruházás, amelynek során az ember klimatizált gombaházat vagy gombasátort épít, ezen kívül - a gyors minőségvesztés elkerülése érdekében - gondoskodik a megfelelő hűtött tárolási lehetőség meglétéről, valamint a folyamatos alapanyag-beszállításról és a stabil felvevőpiacról. Aki azonban sikerrel tudja venni a fenti "akadályokat", az rendkívül kedvező helyzetben találhatja magát, hiszen egy stabil és magas kereslet tapasztalható a hazai termesztésű gomba iránt. Ezeket pedig nemcsak a frisspiacon lehet értékesíteni, hanem feldolgozott formában is: ezen a téren elsősorban a konzerv és mélyfagyasztott gombák érdemelnek említést, ugyanakkor Mutsy Árpád szerint a jövőben a gombafélék a húspótló, húshelyettesítő élelmiszerek egyik fő alapanyagai lehetnek majd.
Abban a NAK és a MAGOTE is egyetértett, hogy az energiaárak elszabadulása jelentősen befolyásolja a gombatermesztést is. Ezek az árak a korábbi energiaárak tekintetében még átháríthatóak voltak, de a jelenlegi (az elmúlt egy hónap trendje szerint) illetve az év további részére, valamint a 2023-as évre szóló előrejelzések alapján az Magyar Gombatermesztők Egyesülete olyan költségnövekedésre számít, amit nem biztos, hogy a piac és a fogyasztók el tudnak viselni. Mutsy Árpád szerint sokkal aggasztóbb, hogy a gomba-alapanyag gyártásának nagyon magas az energiaigénye, ami pedig már nem áthárítható. Már csak azért sem, mert a magyar gomba-alapanyag előállító cégek elsősorban lengyel gyártókkal versenyeznek, akik jelenleg a 40-50%-kal olcsóbb energiaárak mellett mintegy 30-40%-kal olcsóbban tudnak komposztot előállítani. A környező országokban (Horvátország, Románia, Szerbia) is maximalizált felsőáras, a magyar áraknál jóval olcsóbb elektromos energia áll a termelők rendelkezésére, illetve a magyar gombaipar fő konkurensénél, a lengyel gazdáknál is ez a helyzet, bár Lengyelországban a legutolsó hírek szerint a magas önköltségek még gondokat okozhatnak az ágazat nagyobb szereplőinek.
- jelentette ki az import-export helyzetét és lehetőségeit illető kérdésre válaszul Mutsy Árpád.
A NAK értesülései szerint a csiperkegomba exportjánál a fő célállomások Ausztria, Románia, Szlovákia és Lengyelország, míg behozatal tekintetében csiperkénél Lengyelországot és Romániát kell megemlíteni. Laskagombából a legnagyobb felvevőpiacaink Hollandia, Németország, Romáia és Szlovákia, a behozatal pedig legfőképpen Romániából történik. A gombafogyasztás kapcsán azonban érdemes megjegyezni, hogy bár a magyarok átlagosan 1,5-1,6 kg gombát fogyasztanak évente, ez egyelőre elmarad az európai uniós átlagtól, ahol évente 4-5 kg-ot fogyasztanak ebből a szuperélelmiszerből.
Bárki termeszthetné Magyarországon ezt a szuperélelmiszert: külföldön is imádják
A szakember beszélt arról is, hogy a gombát jellemzően a nagyobb láncok, szupermarketek értékesítik, de Magyarországon a hagyományos nagybani piacon keresztül, az úgynevezett maszek zöldségesek is több 10 tonnát értékesítenek hetente. A láncok előnye (legyenek ezek diszkontok, vagy hipermarketek), hogy napi rendszerességgel, szigorúan ellenőrzött logisztikai rendszerben, az ország minden szegletébe eljuttatják a gombát. Ahogy a MAGOTE elnöke fogalmazott, a gomba az egyetlen zöldség-gyümölcs kategóriába tartozó frissen előállított termékünk, amit szezonmentesen, az év 365 napján ugyanabban a minőségben, mennyiségben és árban, hazai forrásból elő lehet állítani.
Mutsy Árpád szerint a gombatermesztésből, és csak önállóan ebből a tevékenységből ugyan meg lehet élni Magyarországon, az azonban egyértelműen elmondható, hogy egyre fotosabb a méret-hatékonyság. Mutsy Árpád szerint aki tudja, hogy a lakóhelye közelében van olcsón elérhető, stabil hőmérsékletű, néhány 100 vagy 1000 m2-es pince, az a jelenlegi árak mellett is újra belefoghat a gombatermesztésbe, ugyanakkor hosszú távon, a stabil kereset miatt érdemes a pályázati lehetőségeket is figyelni, és egy akár több 100 millió forintot is elérő, nagyobb beruházással egy modern gombatermesztési vállalkozást felépíteni. Egy ilyen újonnan induló vállalkozás ugyanis jobban fel tud készülni a jelenlegi energetikai problémák kihívásaira: egy újépítésű gombaház tetőfelületén egy saját szükségletre termelő naperőmű például az éves elektromos energiaszükséglet 25-30%-át is kiválthatja. Aki azonban csak saját kedvére és szükségletére termesztene gombákat, egyszerűbben, a saját pincéjében is célt érhet, ám van néhány szabály és előírás, amit ilyenkor is be kell tartani.
