Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Történjék bármi a következő napokban, hetekben, az már most, hogy az idei évet sokáig fogják még emlegetni a magyar gazdák, de nem a pozitív tapasztalatok miatt. Ebben az évben a kezdeti szárazság után minden adott volt egy jó, vagy akár egy kiemelkedő terméshez, ám az időjárás keresztülhúzta a gazdák számításait. Nem elég, hogy idő előtt el kellett kezdeni az őszi vetésű kalászosok betakarítását, de veszélyben van a kukoricatermés is, amihez bő egy hónapja még nagy reményeket fűztek a gazdák - feltéve, persze, hogy lesz elegendő csapadék a földekre. Ez utóbbi azonban elmaradt, nem egy térségben nemhogy elegendő, de szinte semmiféle csapadék nem hullott az elmúlt időszakban. Ez pedig igen súlyos problémákat okozott a földeken - árulták el az Agrárszektornak a megkérdezett gazdák.
A Belvárdgyulai Zrt. termelési igazgatója, Szűcs Imre kérdésünkre elmondta, hogy a vállalatnál főleg gabonaféléket termesztenek, búzát, napraforgót, kukoricát, napraforgót, illetve a saját állattenyésztésük számára takarmánynövényeket, szálas takarmánynövényeket és lucernát termesztenek. A szakember hozzátette, hogy egészen a közelmúltig repcével is foglalkoztak, ám azt az idei termelésből kihagyták. Ami a vetésszerkezetet illeti, a Baranya megye déli részén gazdálkodó vállalat termelési igazgatója kifejtette, hogy a napraforgó miatt ötéves ciklusban gondolkodnak, emiatt - a repce kivételével - lényegében nem változtattak a növények vetésterületein, a kieső repce miatt felszabadult területeken gabonát vetettek. Ami a kultúrák állapotát illeti, Szűcs Imre elmondta, hogy mivel közepes csapadékellátottságú térség az övék, ezért jelenleg gyenge-közepes termésre van kilátás a gabonafélékből. Ami a kukoricát illeti, annak nagyon nem tesz jót az eső nélküli időjárás, ám a szakember hozzátette, hogy 33 éve van a pályán, és 1-2 alkalommal volt csak rosszabb a helyzet, de többnyire végül jól alakultak a dolgok. A betakarítási munkálatokkal kapcsolatban Szűcs Imre elmondta, hogy az árpával gyakorlatilag végeztek a cégcsoportnál, és az átlagtermés 6,5 tonna volt hektáronként, a búzánál pedig az aratás háromnegyedénél vannak, ott előreláthatólag 6 tonnás hozam várható, vagy kicsivel felette. A termelési igazgató rámutatott, hogy az idei időjárás komolyan befolyásolta a növények fejlődését, külön kiemelve az április közepéig tartó, hosszú csapadékmentes időszakot, ami hatással volt az őszi vetésű növények növekedésére. Az utóbbi egy hónapban szintén a száraz idő dominált, a térségben pedig eléggé hektikusan alakult a csapadék, ahogy Szűcs Imre fogalmazott, őket jobbára elkerülték a csapadékzónák. A szakember rámutatott, hogy akár 30 km-en belül is óriási különbségek lehetnek a csapadékviszonyokban az országban.
- jelentette ki Szűcs Imre.
Az Enyingi Agrár Zrt. 2022-ben 2000 hektáron vetett őszi búzát, 700 hektáron őszi árpát, 2000 hektáron takarmánykukoricát, 500 hektáron silókukoricát, 400 hektáron lucernát és 800 hektáron cukorrépát. A búza és az árpa vetésterülete nőtt, a többi szántóföldi növényé nem változott, ahogy azt a Fejér megyei vállalat növénytermesztési főágazatvezetője, Szilárdi József elmondta az Agrárszektornak. A szakember beszélt arról is, hogy az árpa aratása már befejeződött, a búzának pedig körülbelül egyharmadával végeztek mostanra. Az őszi árpa idén 7,2 tonnát hozott hektáronként, körülbelül egy mázsával többet, mint egy évvel ezelőtt, a búza - a már learatott területeken - 8,1 tonnát adott hektáronként. Ez viszont mintegy 15%-kal jobb eredmény a tavalyinál. Szilárdi József elmondta, hogy bár őket az időjárás nem viselte meg annyira, azért a kukoricán látszik, hogy kisebbek a terméskilátások. A száraz, csapadékmentes időjárás az répát is visszahúzta, de a helyzet nem olyan katasztrofális, mint amiket a dél-alföldi térségből lehet hallani. A növénytermesztési főágazatvezető összességében azonban optimista volt az idei évet illetően.
- mondta Szilárdi József.
Kevésbé látta rózsásan a helyzetet a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt. növénytermesztési főágazatának vezetője, Boda István. A szakember érdeklődésünkre elárulta, hogy 200 hektáron termelnek őszi búzát, 50 hektáron őszi árpát, takarmánykukoricát és zöldborsót 280-280 hektáron, napraforgót 250 hektáron, és csemegekukoricát 700 hektáron. A növénytermesztési főágazatvezető beszélt arról is, hogy a vetésszerkezet alapvetően nem változott a vállalkozásnál, a szántóterület csökkenésével arányosan kisebb az egyes kultúrák vetésterülete. Boda István a növények állapotát és a betakarítást illetően elmondta, hogy az árpa aratásával már végeztek, a napokban pedig a búzáét is be fogják fejezni. A terméshozamok kapcsán a szakember elismerte, hogy mindegyik kultúrán meglátszik a csapadékhiány, és hogy kevés lesz az idei termés, a tavalyinak várhatóan csak az 50%-a. A növénytermesztési főágazatvezető számokkal is alátámasztotta ezt, elmondása szerint az őszi árpánál hektáronként átlagosan 3-5 tonnát tudtak betakarítani, a búzánál pedig 3-5,5 tonna közötti termésátlagra számítanak, miközben tavaly 8-10 tonna közötti termésátlagaik voltak hektáronként. Boda István beszélt arról is, hogy az idei időjárás kifejezetten rossz hatással volt az idei termésre, a csapadékhiány komoly problémákat okozott az állományokban. A szakember eddig azt mondta volna, hogy a kukorica és a napraforgó talán bírni fogja, de mostanra megváltozott a véleménye. Ennek a két kultúrának csak napjai vannak hátra.
- jelezte Boda István.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmag Kft.-t is megviselte az időjárás. Ahogy a kunmadarasi vállalkozás agronómusától, Szűcs Zoltántól megtudtuk, körülbelül 1500 hektárnyi bérelt területen folytatnak konvencionális növénytermesztést, őszi búzát, napraforgót, hibridkukoricát, takarmánykukoricát és egy kevés takarmányt termelnek. A szakember szerint vetésszerkezet nagyjáról elmondható, hogy az utóbbi időben stagnált, kivéve az őszi káposztarepce és a zöldborsó-vetőmag termesztését, amelyek végérvényesen kikerültek a termelésből. Kérdésünkre Szűcs Zoltán elmondta, hogy egyrészt az időjárási dilemmák miatt már nem érte meg ezeknek a kultúráknak a termesztése, valamint úgy találták, hogy növényvédelmi szempontból sem megoldott ezeknek a védelme. Az agronómus beszélt arról is, az őszi búza betakarítása már folyamatban van, az eddigi területeken 2-7 tonna közötti termésátlagokat mértek. A hibridkukoricát a Kunmag Kft. öntözött körülmények között termeszti, de így is folyamatosan küzdeniük kell az állományok életéért, a napraforgó pedig 1-4 tonnás hozamot mutat. Ami a takarmánykukoricát illeti, Szűcs Zoltán elmondta, hogy az nem élte túl a csapadékhiányos és forró időszakot, arra keresztet lehet vetni. Ami a jelenleg is tapasztalható aszályos időszakot illeti, az agronómus rámutatott, hogy ez a szárazság a Tiszántúlon, a Nagykunság szívében nem most kezdődött, hanem tulajdonképpen 2021 júliusában, amikor az esőzések gyakorlatilag kettévágták Kunmadarast: a település egyik felén 100 mm-nyi csapadék hullott le, a másik felén 0 mm-nyi. Ez a kettősség pedig azóta is megmaradt. Ahogy a szakember rámutatott, ősszel ugyan kaptak egy kis csapadékot, ami elég volt a vetési munkák elvégzéséhez, de 2022. január 1-jétől mostanáig szűk 100 mm-nyi csapadék hullott a térségben. A szárazság érzékeltetésér az szakember elmondta, hogy hétvégén egy balesetből kifolyólag három táblából kettő leégett náluk, az volt az egyetlen szerencséjük, hogy azon a táblán már befejezték az aratást, így csak a tarló kapott lángra. Az agronómus kiemelte, hogy a jelenlegi aszályos helyzetben fokozott óvatosságra van szükség.
- tette hozzá Szűcs Zoltán.
A 2022-es év feltehetőleg a jelenlegi időszak egyik legszárazabb, legmelegebb éveként fog bevonulni a a könyvekbe. Az év eleji csapadékmentes hónapok és az elmúlt hetekben tapasztalható aszályos, forró időjárás nem kedvezett a szántóföldi növénykultúráknak, talán csak a Dunántúl kivételével, bár a légköri szárazság ott is okozott minőségromlást az állományokban. A forróság miatt az őszi vetésű kalászosok aratása hetekkel előbb kezdődött a megszokottaknál, az ország keleti felében pedig több helyütt is komoly pusztítást végzett az időjárás a kukoricaállományokban: vannak vidékek, ahol egy az egyben keresztet lehet vetni erre a kultúrára. Az ország nyugati felében sem feltétlenül jobb a helyzet, mert a csapadék eloszlása ott nagyon hektikus volt, így jobbára az ottani táblákról is gyenge-közepes termés várható.