Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ez a probléma gyakorlatban is érezteti hatását. A túlzott műtrágyázás rontja a talajéletet, ezáltal a kijuttatott tápanyag hasznosulási lehetőségét, ami meglátszódik a növények fejlődésének elmaradásában. Erre legtöbb esetben azt a választ adjuk, hogy még több műtrágyát juttatunk ki, mert a növény tápanyaghiányban szenved. Tapasztalt példa, mikor internetes szakmai fórumokon a tagok belinkelnek fényképeket egy-egy gyengén fejlődő állományról, mellé írva, hogy a növény ezt és ezt kapott. Az adott válaszok zöme műtrágyát javasol, mert a növény "éhezik". A növény tényleg éhezik, de legtöbbször nem a tápanyag hiányzik a talajból, hanem a meglévő tápanyag nem felvehető számára. Az utólagosan kijuttatott tápanyag ugyan részben hasznosul(hat), sőt akár látványos hatást - színbeli vagy növekedésbeli változást - eredményezhet, de hosszú távon nem segítjük a talajainkat ezzel a megoldással. Szerencsére találkozunk azért megfontoltabb kommentekkel is, ahol inkább türelemre intik a kérdezőt - írja a NAK.
A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten
Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!Mi kell akkor a növénynek?
Nem csak leves kell a növénynek, hanem száj is". Ez a mondat megdöbbentő lehet, de jól mutatja a növényi tápanyagfelvétel mikéntjét. A növények gyökérzete önállóan korlátozottan képes tápanyag felvételre. A gyökérzet felületének zömét a hajszálgyökerek adják, ahol mikroorganizmusok élnek melyek segítik a növényt a talajban lévő tápanyag felvételében. Tehát ha ezek a szervezetek nincsenek jelen kellő mértékben, akkor a növény ugyan úgy éhezni fog, mintha a tápanyag hiányozna a talajból.
Vészjósló jövő várhat a gazdákra: 50 év múlva eltűnhetnek a termőföldek
Hogyan adjunk tápanyagot, ha óvni akarjuk a talajéletet?
Azt be kell látni, hogy a mezőgazdaság intenzitásának fenntartása érdekében nagy mennyiségű tápanyagot kell a növényeink számára biztosítanunk. Tehát a feladat adott, és bár korlátozottak a lehetőségek számos megoldás közül választhatunk. Legjobb lenne, ha a tápanyag zömét istálló- vagy egyéb érett szerves trágyából tudnánk pótolni. Ismerve a hazai agrárium szerkezetét, az állatállomány létszáma ezt csak korlátozottan teszi lehetővé. De ha van lehetőségünk, éljünk ezzel a megoldással. Szintén megoldást jelenthet, ha a műtrágya kijuttatás során figyelembe vesszük a talaj élő részének az igényeit. Például kerüljük a műtrágya fagyott és/vagy hóval borított talajra történő kijuttatását - ami - jogszabályilag sem megengedett - mert olvadás után a tápanyag összefolyhat, így lokálisan hiányozhat vagy túlzott jelenléte károkat okozhat. Meg kell jegyezni, hogy ilyen tevékenységről is beszámolnak egyesek internetes fórumokon.
Súlyos gondokról rántották le a leplet a magyar gazdák: ezt senki sem úszhatja meg
A műtrágyahasználat során törekednünk kell a fokozatosságra. A tápanyagot több kisebb adagban kell odaadnunk a növénynek. Szerencsére nyitott a gazdatársadalom ezekre a megoldásokra, hiszen a piacon fellelhető számos alap- és starter- és lombtrágyázási megoldás, illetve egyre több vetőgép és sorközművelő gép van felszerelve szilárd vagy folyékony tápanyag kijuttató adapterekkel. Ez mind-mind a felé mutat, hogy a tápanyag kijuttatás több kisebb részletben valósulhasson meg. Több gazdálkodási (cél)programban kötelező, de ettől függetlenül is egyre többen alkalmaznak talajmintavételezésen és egyéb térinformatikai adatgyűjtésen alapuló tápanyag utánpótlási tervet. Ami a lokális túladagolás esélyét csökkenti. Jól járunk el, ha nem csak a növényeinket, hanem a talaj mikroorganizmusait is tápláljuk. Erre egyrészt a szerves trágyák is alkalmasak, de rendelkezésre állnak potenciális segítséget nyújtó egyéb készítmények is, mint talajélet javítók. Ezek közül az aminosav tartalmú készítmények használata ad a gyakorlatban is könnyen kivitelezhető lehetőséget: kijuttatásuk a meglévő gépparkkal (szántóföldi permetező, sor- illetve felület permetező adapterek és talajművelő gépek, illetve injektáló gépek) megtörténhet, és a kijuttatás során kevésbé érzékenyek a környezeti feltételekre, mint az élő szerves anyagok.
2022 sem lesz egyszerű: felköthetik a gatyájukat ezek a magyar gazdák
Milyen aminosav készítményt válasszunkk?
Az ár mellett a készítmény összetétele is döntő tényező kell legyen. Az aminosav tényleges mennyisége - százaléka - mellett fontos, hogy minden növények számára szükséges aminosav megtalálható legyen benne. Ezt az úgynevezett aminogram írja le. Minél változatosabb a készítmény aminosav összetétele annál nagyobb mértékben hasznosul. De ki kell emelnünk, hogy egy átlagosan 20% aminosav tartalmú készítményből teljes felület kezelés esetében hektáronként 30-50 liter szerves tápanyag szükséges a talajállapot, illetve a termesztés intenzitás függvényében. 1-2-5 liter/hektáros dózisú kezelésektől ne várjunk csodát.
Milyen hatást várhatunk a kezelésektől?
A fokozott talajélet végig kíséri a növény fejlődését. Elsősorban a gyökértömeg növekedését fogja segíteni, ezáltal
- Intenzív korai fejlődést tesz lehetővé (csökkentve ezzel a korai vadkár hatását is),
- Jobb víz- és tápanyag felvétel valósul meg,
- Javul a peszticid és környezeti stressz ellenálló képesség,
- És végső soron a termés mennyiségben és minőségben is meg fogjuk tapasztalni a hatását.
- És e mellett nem kell számolnunk a tenyészidő kitolódásával sem, mint számos tápanyag esetében.
Súlyos gondokról rántották le a leplet a magyar gazdák: ezt senki sem úszhatja meg
Hogyan valósuljon meg ez a gyakorlatban?
Akik a műtrágyaárak elszabadulásával keresik az alternatív megoldási javaslatokat azok számára van egy jó hírünk: az aminosavas talajtáplálás - önállóan, vagy műtrágyás rendszerrel kombinálva - a műtrágya ár bumm előtt gazdaságos és eredményes volt. A kialakult helyzetben pedig ugyan azt a termésszintet még kisebb költséggel érhetjük el, mintha csak műtrágyát használnánk. A tényleges növénytáplálási tervet természetesen csak a tábla és a talaj részletes áttanulmányozása után alakíthatjuk ki, de van pár javaslat, ami segítségükre lehet ebben. A talajromlás megelőzése képen alkalmazzunk nedvesség- és szerves anyag megóvó talajművelést, és a szerves anyag lehető legnagyobb részét hagyjuk a területen. Ha már nagy a baj, akkor a tápanyagot több kisebb adagban juttassuk ki, és legalább részben váltsuk ki szerves talajjavító anyagokkal, valamint adjunk tápanyagot a talaj-mikroorganizmusoknak is, hiszen ezek - mint feljebb is taglaltuk - táplálják a növényt, valamint hozzájárulnak a tápanyagok feltáródásához, illetve megkötődéséhez, így közel optimális növénytáplálási körülményeket tudnak biztosítani a növényeink számára. És ne féljünk tanácsot kérni hazai fejlesztő bázisoktól!
