Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Európa legnagyobbb részét érintette a június végi rendkívüli hőhullám, de különösképpen Spanyolországot, Franciaország keleti felét, Csehországot, Németországot, Lengyelországot, Litvániát és Lettországot. Vagyis döntően azokat az államokat, ahol tavaly is megszenvedték az aszályt. Az árpa és a repce hozamait alapvetően már nem befolyásolta a trópusi meleg, és a durumbúzára is kevéssé hatott. Viszonylag keveset rontott az őszi búza, a kukorica és a napraforgó terméskilátásain is. A legnagyobb hatással a tavaszi árpa, a zab és a tavaszi búza várható hozamaira lett. Kissé romlott a burgonya és a cukorrépa terméskilátása, de az elkövetkező hónapok ezt szerencsés esetben még módosíthatják - írja az Európai Bizottság becslésében (MARS különkiadás).
A nagy hőség negatívan befolyásolja a szemfejlődést, a C3-as növények fotoszinézisét, fokozza a légcserét és a párologtatást, előrehozza a tenyészidény befejeződését (kényszerérés), lecsökkenti a talaj víztartalmát, ami ha légköri aszállyal is jár, akkor többszörös stresszt okoz a növényben, esős időben pedig a gombás megbetegedések kockázatát növeli.
Franciaországban éppen a szemtelítődés idején érkezett a hősokk, Spanyolországban pedig a virágzó kukoricát és napraforgót érte. A többi, északibb fekvésű országban az őszi vetésű gabonák még a virágzás végén , illetve a szemtelítődés elején jártak a hőhullám érkezésekor. Németországban a burgonya és a cukorrépa is megszenvedte a meleget.
Európa többi részét csak részben érinettte a 30 fok feletti hőség, illetve az őszi vetésű gabonafélék már az érés utolsó stádiumában jártak, a kukorica jellemzően még a virágzás előtti, kevésbé érzékeny vegetatív fázisban volt. Magyarországon 1979 óta a legmelegebb júniussal szembesültek a gazdák, a hőmérséklet a sokéves átlag felett 2-4 fokkal járt. Két héten át 30 fok feletti napi maximumokat mértek. A MARS jelentése kiemeli, hogy Magyarországon a búza mennyiségét már nem befolyásolta lényegesen a hőhullám, az eső és pára viszont a gombás betegségek révén károsan hathatott a szem minőségére.
Éppen a virágzás előtt érte őket a hőhullám, ami nem befolyásolta károsan a fejlődésüket.
