Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Nem csak a hajózásban okoz komoly gondokat a Duna és az európai vízi utak problémája, hanem a mezőgazdaságban is - kezdte előadását Mátyás Tibor, a DDSG Mahart Kft. ügyvezető igazgatója. Jelenleg a hajózási vállalatnak is nehézséget jelent eljutni A-ból B-be, egyre kevesebb ugyanis a víz a folyókban. Az ügyvezető igazgató kiemelte, hogy az áruk 75 százaléka közúton mozog, 18 százaléka a vasúton, és csak 6 százaléka mozog vízi úton. A Rajnán összesen évente több mint 300 millió tonna árut szállítanak hajóval, míg a Dunán mindössze 38 millió tonnát. A Mahart rakodási kapacitása 330 ezer tonna, és évente 2 millió tonna árut szállítanak, aminek a fele a Fekete-tengerről Szerbiába és Magyarországra érkező vasérc - tette hozzá.
Mátyás Tibor szerint a legnagyobb problémát azonban az okozza, hogy a hajóállományok elöregedtek, és a dunai flotta 45 százaléka is eltűnt. A Dunán lévő hajók átlagéletkora 38-40 év, és óriási befektetés szükséges ahhoz, hogy ezek a hajók újra jó állapotban legyenek. A hajózásban azonban az új építés azt jelenti, hogy egy bárka 1 millió euró, egy flotta felépítése pedig százmillió eurós történet. Az Európai Unió részéről sincsenek olyan eszközök, amelyek arra ösztönöznék a hajótulajdonosokat, hogy új hajókat építsenek. Az, hogy jelenleg a Dunában nincsen víz, annak köszönhető, hogy politikailag rossz döntések születettek évekkel ezelőtt a Dunával kapcsolatban, az azonban nem csak a hajózásnak, de a mezőgazdaságnak is fontos lenne, hogy az országon átrohanó vizet megfogjuk. Addig azonban amíg más fuvarozási ágazatok mindig kapnak valamilyen támogatást, a hajózás azonban nem, nehéz lesz itt tartani a vizet - hangsúlyozta.
Az ISCC tanúsítvány az első, az Európai Unió által elfogadott bioüzemanyag tanúsítási rendszer - tájékoztatott Nagy Marianna, a Max Savaria Kft. ügyvezető igazgatója. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy mivel szinte minden naposak a klímaváltozással, és az erre irányuló elvárásokkal kapcsolatos hírek, így fontos az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, valamint a bioüzemanyagok használata. A tanúsítvány nem a takarmánybiztonságra és az élelmiszerbiztonságra fókuszál, hanem a nyomonkövethetőségre. A tanúsításhoz három fő kritériumrendszernek kell megfelelni, ilyen a fenntarthatóság, az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos feltételek, valamint a nyomonkövethetőség - tette hozzá.
Nagy Marianna kiemelte, hogy az ISCC rendszer hiányában jelentősen csökkennek az értékesítési csatornák, 2017-ben ugyanis a terményekért az ISCC piacon körülbelül 1000-1500 forint felárat is lehetett kapni. Ez a szabvány telephely specifikus, egy évre szól, ugyanakkor fizikálisan csak 10 hónapig használjuk.
Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy a vetőmagok forgalomba hozatala Magyarországon és az Európai Unióban is szigorúan szabályozott. A posztregisztrációs fajtakísérletek célja a termesztett fajták értékének objektív kísérletekkel történő összehasonlítása, amire azért van szükség mert csak államilag elismert vetőmagokat lehet forgalomba hozni. Az ügyvezető igazgató elmondta azt is, hogy míg 2007-ben 45, idén már csak 34 fajta kukorica volt a posztregisztrációs fajtakísérletekben, őszi búzákat azonban 2018-ban már két éréscsoportban vizsgáltak. Polgár Gábor kitért arra is, hogy az állami fajtakísérletekben olyan erős standard fajtákat használnak, ami garancia arra, hogy a piacra kerülő új fajták biztosan megállják majd a helyüket, hiszen ezeknek a standardeknek az átlagánál nagyobb terméseredményt kell produkálniuk.
Habár idén sikerült elérni a hektáronkénti tíz tonnás búza termésátlagot, és már-már sikersztorinak mondható ez az év, a minőség még mindig sokszor kérdéses - emelte ki Berkes Gábor, a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója. Nem feltétlenül van ugyanis szükség 200 fajta búzára a magyarországi köztermesztésben, sokkal jobb lenne 30-40 olyan fajta, amelyek mindegyikéről meg van határozva, hol érdemes termeszteni, hosszú távon ugyanis a jelenlegi helyzet miatt egyre nehezebbé válik a búza eladhatósága. A kukoricával kapcsolatban idén Ukrajna okozta a legnagyobb meglepetést, ahol 34 millió tonna kukorica termett az évben, itt ugyanis még mindig a termésátlag a fontos, nem a minőség. Ez a brutális rekord a fekete-tengeri árakon is nagyon meglátszik. Az elnök-vezérigazgató kiemelte ugyanakkor, hogy nagyon nagy problémát okoz mindenkinek a Duna vízállása, ami miatt ugyan idén nem vesztett el nagy exportmennyiséget Magyarország, de ha lenne megfelelő mennyiségű víz, akkor sokkal nagyobb lehetősége lett volna az országnak például Németország felé szállítani.
Komoly nyomást gyakorolt ugyanakkor idén az időjárás is a gabonafélékre, főleg a búzára, ami meglátszott az árakon is - mondta Csáti Tamás, a Karád Agrár Kft. tulajdonosa, aki hozzátette, hogy már harmadik éve nincsen különbség a malmi és a takarmány búza ára között, így lehet megérné inkább egy jó hibridbúza fajtát előállítani. A szakértő egyetértett abban a többi kerekasztal-beszélgetés résztvevővel, hogy komoly problémák vannak a logisztikával, a vasút ugyanis nincs annyira kiépítve, így nem tudja ellátni a szállítási feladatokat, a közút egyre drágább, így idén a fuvarozásé a főszerep. Azzal kapcsolatban, hogy mit érdemes jövőre vetni, a tulajdonos kiemelte, hogy szerinte nagyobb hangsúlyt kellene a tavaszi árpára fektetni, ugyanakkor a szója is jó választás lehet.
Ekkora mennyiségű gabonánál, mint amennyi idén termett Magyarországon, nyilvánvaló, hogy a raktározás során a tárolási magasságok is emelkednek - hangsúlyozta Párkányi Gábor, az SGS Hungária Kft. üzletágvezetője. Ha nem megfelelő a tárolás, akkor sokkal nagyobb az esélye, hogy megjelennek a toxinok, vagy raktári kártevővel fertőzött lesz az áru, és emiatt gázosításra lesz szükség. Fontos, hogy a raktározásra sokkal nagyobb figyelmet fordítsanak a telepek, mert a kiváló minőségű fajták adta termény minőségét meg kell őrizni a tárolás során is. Az üzletágvezető kitért ugyanakkor arra is, hogy a gázosítás utáni szermaradvány sok problémát okoz a beszállítási láncokban, és a parlagfű gyommagok mennyisége is aggasztó mértéket ölt egyes tételekben, ami miatt rostálni kell.
Idén a kukoricatermesztéssel lehetnek igazán nyereségesek a termelők - mondta Fehérvári Gábor, a Pannoni Bio Zrt. kukorica kereskedője, hozzátette azonban azt is, hogy komoly mennyiségek torlódtak fel a piacon, aminek az egyre nagyobb méreteket öltő logisztikai probléma az oka. A szakértő szerint az a cél, hogy a termelői társadalom minél hatékonyabban és versenyképesebben működjön, illetve, hogy az alapanyag bázis Magyarországon legyen megtermelve, és ne kerüljünk olyan pozícióba, hogy külföldről importáljuk a kukoricát.
Régen a termésmennyiség volt a legfontosabb egy termelő számára, keleten azonban egyre inkább kezd előtérbe kerülni a termésbiztonság - közölte Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy integrált összefogás nélkül nem lehet majd megoldani, hogy nagy mennyiségű egységes minőségi áru álljon rendelkezésre a különböző gabonafélékből.
