Súlyos gondok vannak a magyar földeken: tragikus a helyzet ezekben a megyékben

Súlyos gondok vannak a magyar földeken: tragikus a helyzet ezekben a megyékben

Idén sincs könnyű dolga a magyar repcetermesztőknek. A száraz őszi időszak megnehezítette a vetést, az enyhe és csapadékmentes tél, valamint az aszályos kora tavasz pedig alaposan megviselte a hazai repceállományokat. A március végén végül megérkezett csapadék szabályosan életmentőnek bizonyult, de az ország különböző területein hatalmas eltérések tapasztalhatóak a repceállományok fejlettsége és egészsége terén, ami erősen befolyásolja a várható terméshozamokat is. Az Agrárszektor ezért több gazdát is megkérdezett arról, hogyan látják most a repce helyzetét Magyarországon.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Az őszi káposztarepce magyarországi története 2018-ban érte el a csúcspontját, amikor a több mint 330 ezer hektáron termesztett növény termésmennyisége meghaladta az egymillió tonnát. 2018 és 2021 között a repce termőterülete folyamatosan nőtt, ám a termésmennyiség egyre csökkent. A tavalyi év során azonban nemcsak a termés csökkenése folytatódott, de a termőterület növekedése is megtorpant. A számok azt mutatják, hogy 2021-ben Magyarországon a repce vetésterülete 16%-kal, a termésmennyiség pedig 18%-kal maradt el az egy évvel azelőtti szinttől, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezen tények ismeretében adja magát a kérdés: vajon sikerül-e megfordítani, vagy legalábbis megállítani ezt a csökkenő tendenciát az idei év során? A jelek szerint erre azonban kicsi az esély: az őszi szárazság ugyanis nem kedvezett a repce vetésének, a csapadékmentes és enyhe tél, de különösen a hűvös és aszályos kora tavasz pedig több helyütt is annyira tönkretette az állományokat, hogy országszerte több száz hektárt kellett kitárcsázni. A március végi, április eleji csapadék szó szerint az utolsó pillanatban érkezett a földekre, ahogy azt korábban Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácsosa is elmondta.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az Agrárszektor ezért arról kérdezte a magyar gazdákat, hogyan látják a repce állapotát, és mit gondolnak a várható terméshozamokkal kapcsolatban. Valóban gyenge, közepes termésre lehet számítani idén? A megkérdezettek válaszaiból az derült ki, hogy az ország egyes részein óriási eltérések tapasztalhatóak.

Németh Zoltán, a Baki Agrocentum Kft. növénytermesztési ágazatának vezetője kérdésünkre kifejtette, hogy Zala megyében határozottan jó a helyzet repcefronton. A vállalat 500 hektáron vetett repcét, amely jelenleg 10-20%-os virágzásban van, és az állományok nagyon erősnek tűnnek. Ahogy a szakember fogalmazott, március végéig ugyan nem volt semmiféle csapadék, ám mivel a vállalatnál folyamatosan ápolták a repcét, nem viselte meg annyira a növényeket a szárazság. Az utóbbi 4-5 hét azonban, amikor lehűlt az idő és volt csapadék is, kifejezetten jót tett az állományoknak, és a repce utol tudta érni önmagát. Németh Zoltán beszélt arról is, hogy már ősszel el szokták kezdeni a gyökértömeg növelését, így az állományok vastag, 10 centiméter mélyre nyúló gyökerekkel rendelkeznek, ezért nem jelentkeztek a növényeken az aszály okozta stressztünetek. A növénytermesztési ágazatvezető elmondta, hogy Zalában több ezer hektáron vetettek ősszel repcét, de ahol nem figyeltek oda az állományokra, ott nem festenek szépen a növények. Ami a növényvédelmet illeti, a szakember közölte, hogy a tizedik kezelésnél tartanak, összesen 7 növényvédelmi kezelést és 3 tápanyagpótlást ejtettek meg, és 2 kezelés lesz még. Ami a várható termést illeti, Németh Zoltán kimondottan optimista volt, úgy fogalmazott, jelenleg egy 4 tonna/hektáros terméshozam látható a repcében.

A ceglédi székhelyű Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. növénytermesztési ágazatvezetője, Bozsik Zsolt már óvatosabban fogalmazott. Mint mondta, 2021 őszén 350-360 hektáron vetettek repcét, de ebből mostanra a szárazság 30-40 hektárt elvitt, a maradék 320 hektár viszont normális, az időszaknak megfelelő fejlettségi állapotban van. A szakember elárulta, hogy főleg az aszály okozott náluk problémákat, a növényvédelem terén azonban nincs gondjuk. Bozsik Zsolt beszélt arról is, hogy az állományban 2 alkalommal is rovarölőszeres kezelést hajtottak végre, illetve lombtrágyáztak is. A várható terméskilátásokat illetően az állományok jelenlegi állapota alapján a növénytermesztési ágazatvezető éppen átlagos, 2,5-3 tonnás hektáronkénti hozamra számít.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a tarpai Guti és Fiai Bt.-től Guti Rudolf kérdésünkre elmondta, hogy ők már felhagytak a repce termesztésével, mert túl sok drága növényvédőszeres kezelésre van szüksége a növénynek, amit ők nem engedhetnek meg maguknak. A szakember azonban elárulta, hogy a megyében erősen vegyes képet mutat a repce: van, ahol rendesen fejlődött, és a közepest elérő állapotban vannak a növények, de olyan területekről is tud, ahol komoly károkat okoztak az állományokban a fagyok és a vadállatok. Ennél is komolyabb gondot jelent, hogy április elején Tarpánál kiöntött a Tisza, és napokra elborította az ártérben található szántókat. A szakember beszélt arról is, hogy a megyében eddig a repcebolha ellen kellett védekezni, de ellene többször is.

Még lesújtóbb képet festett Dr. Muhi Zoltán a Békés megyei Agro-M Zrt.-től. Az orosházi székhelyű vállalat termelési vezérigazgató-helyettese az Agrárszektornak elmondta, hogy tavaly ősszel mintegy 280 hektáron vetettek repcét, ám mostanra a teljes területet bejelentették kárenyhítésre. Az aszály ugyanis anyira elintézte a repcét, hogy a szakember szerint szinte biztos, hogy semmi nem marad meg a növényekből, olyan gyenge az állapotuk. Békés megyében a szélsőséges időjárás miatt egyre csökken a repce vetésterülete, ahogy arról Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke is beszámolt.

Látható tehát, ahogy nyugatról kelet felé haladunk az országban, úgy válik egyre rosszabbá a repcevetések állapota és a hozzájuk kapcsolódó hozambecslések. Noha az utóbbi hetekben tapasztalható csapadékosabb időszakok egyértelműen jót tesznek az állományoknak, lassan a melegre és a napsütésre is szüksége lenne a repcének, már csak azért is, mert ez az első olyan szántóföldi növény, ami elvehető mézmennyiséget ad, ám hűvös időben a növény nem ad nektárt, a méhek sem repülnek ki, ahogy azt Bross Péter, Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a napokban az Agrárszektornak is elmondta.

EZ IS ÉRDEKELHET

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?