A fizikai tulajdonságok közé tartozik a szemcseösszetétel, a szerkezet, a térfogat, a porozitás, a levegő-, hő-, vízgazdálkodás, a sűrűség és a kötöttség. A kémiai tulajdonságokhoz soroljuk a talaj kolloidokat, a hidrolitos savanyúságot, az ioncserét, valamint a kémhatást, míg biológiai tulajdonság a mikroflóra, -fauna, a mezofauna, a makrofauna, illetve a biotikus, abiotikus élő és élettelen szerves anyagok, a C-körforgás és a humusz - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). 

Az első kettő tényezőt képesek vagyunk vizsgálni, a kapott adatokat pedig értelmezni. Köztudott például, hogy a mezőgazdaságban termesztett növényeink a termőtalaj kémhatására különösen érzékenyek. A talajban élő természetes mikrobiális közösségek, baktériumok és gombák semleges, vagy kis mértékben lúgos környezetben érzik jól magukat, ezzel szemben a gombák szélesebb réteget képviselnek az életfeltételeket illetően. A pH-érték megmutatja a talajban lévő kémhatást.

A harmadik, és egyben kiemelkedő tényezőről, a biológiai tulajdonságokról van a legkevesebb tudásunk. Mindenképpen látni kell, hogy az általunk jelenleg közel 100%-on használt termesztő közeg (termőtalaj) a mai mezőgazdasági gyakorlat tekintetében nem fenntartható. Megfelelő lépéseket kell tenni ahhoz, hogy a mérleg nyelve a fenntarthatóság irányába mozduljon el. Látni kell, hogy míg a talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira tudunk hatni - úgy, mint a pH, humusz - a mai modern tudásunkkal felvértezve, addig a biológiai tulajdonságok vizsgálatát széles körben ki kell terjeszteni. Meg kell értenünk, hogy amit a mezőgazdasági gyakorlatban hosszú ideje alkalmaztunk, annak az ideje inkább előbb, mint utóbb lejár, a talaj fizikailag és kémiailag "elfáradt".

Ennek köszönhető, hogy a szakértők szerint eljött a biológiai szemléletmód hajnala. Megoldást jelenthet a modern, tudományos alapokon, hosszú évek során kidolgozott, csúcstechnológiával előállított mikrobiológiai készítmények alkalmazása a termőtalajaink védelme érdekében. A világban és Magyarországon is hosszú ideje megfigyelhető a biológiai sokszínűség gyorsuló pusztulása. Fel kell ismernünk, hogy foglalkozni kell a talaj, mint egy élő természeti rendszer kérdésével. Erre nyújthatnak segítséget az olyan talajjavító, talajoltó mikrobiális készítmények, amelyek alkalmazásával elősegíthetjük a termőtalajaink regenerációs folyamatait, hozzájárulnak a természetes megújuláshoz. A biológiai talajjavító és oltóanyagok használatával fokozódik a Termőföld biológiai aktivitása. Minden esetben figyelembe kell venni a talajban élő mikrobiális közösségek élettani igényeit a helyes agrotechnikai (talajoltás és kondicionálás) műveletek kiválasztásánál. A mikrobiális készítmények kijuttatása során olyan élő szervezeteket juttatunk a talajba, melyek hatásmechanizmusukkal segítik a foszfor, a kálium és egyéb makro és mikroelemek feltárását, annak mobilizálását, emellett támogatják a növénymaradványok lebontását, valamint nitrogént kötnek meg. Csak a biológia képes arra, hogy ezeket a folyamatokat olyan kölcsönhatási rendszerré (talajrendszer) szervezze, amelyben az eredő teljesítmény nagyobb, mint az egyes részek hozadékának összege. Ezt a jelenséget nevezzük szinergiának, ami a biológiailag aktív, egészséges talaj fontos ismérve, s annak működését a talajoltással lehet hatékonyan javítani.

Különösen nagy jelentőséggel bírnak ezek a mikrobiális szervezetek együttesen a termőtalaj javítását illetően. Minden természetes biológiailag aktív talajoltó, illetve talajjavító készítmény alkalmazása során elősegítjük a növények ellenállóképességét a legkülönbözőbb kórokozókkal, továbbá az abiotikus stressztényezőkkel (aszály, jégverés) szemben. A kielégítő immunitással rendelkező növény természetes módon tudja kezelni a környezet okozta károsító hatásokat. A jelen és a jövő mezőgazdaságában ilyen új, innovatív biológiailag aktív anyagok alkalmazása nélkül nem lesz képes a termőtalaj az általunk elvárt terméseredmények reprodukálására.