Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2016-ban még úgy tűnt, lehetséges egy új, hazai morfingyár építése, ami a tiszavasvári Alkaloida Gyár Zrt. szerepét vehette volna át, miután az 2014-től kiszállt a máktokfeldolgozásból. A Neriva Pharma Kft. vezetői, Szalka János és üzlettársa, Sotkó Gyula Abaújszántóra álmodták meg az üzemet, mivel már akkor is voltak szerződött máktermelő partnereik Szlovákiában. A kezdetben 5 milliárd forintra becsült beruházási költség ma már 7 milliárdot emésztene fel, de az első két év finanszírozási igényeivel együtt 10 milliárdra lenne szükség ahhoz, hogy beindulhasson a termelés - mondta el lapunknak a cégvezető. De nem ez a legfőbb oka a késlekedésnek: a morfinpiac helyzete instabil. "Olyan dömpingáras szereplők vannak jelen, akikkel nem tudunk versenybe szállni. Nincs realitása egy ilyen beruházás középtávú megtérülésének, így felhagytunk a morfingyártási tervekkel" - közli Szalka János.
A mákszem és mákszalma értékesítése viszont továbbra is jól működik, tavaly kifejezetten magas volt a mag ára. Így a Neriva Kft. a korábban integrált partnereit a tiszavasvári Sotiva Seed Kft.-be vitte át, ahol egy máktisztót építettek 35 millió forintból. "A tavaszi mák gubója több alkaloidát tartalmaz, mint az őszi vetésűé, a magja pedig mindkettőnek alkalmas étkezésre. Mi mindkét vetésidejű és hasznosítási irányú mákkal foglalkozunk. 100-150 partnerrel dolgozunk Magyarországon és 20-30 továbbival Szlovákiában. Az ottani nagyobb birtokméretek miatt a két országban nagyjából ugyanakkora területet integrálunk" - sorolja Szalka János.
Magyországon az utóbbi években erősen visszaesett a mák termőterülete. Hat évvel ezelőtt még 10-12 ezer hektárnyi ipari és 1500-2000 hektárnyi étkezési mákról beszéltünk, tavaly azonban az összes terület csak 5-6 ezer hektárt ölelt fel ebben a kultúrában. A mákszem ára viszont kifejezetten magas volt tavaly, ami a stabil felvásárlói háttér mellett fokozhatja a termelési kedvet - bizakodik Szalka János, hozzátéve, valószínűleg így sem fogja elérni a mák vetésterülete a 10 ezer hektárt. A szlovák oldalon mintegy 5 ezer hektárra tehető ezen aprómag termőterülete.
Az étkezésre szánt mákszem világkereskedelmi árát a csehek határozzák meg. A teljes piaci volumen 100 ezer tonnára tehető, amiből 30-40 ezer tonnányi mag Csehországból származik. A második legnagyobb piaci szereplő, Törökország 25-30 ezer tonnányi mákkal részesül a világkereskedelemből, majd a spanyolok, franciák és a magyarok következnek a sorban. A mákszem ára 300 és 500 forint között szór kilónként, és nagyjából ugyanennyit fizet az integrátor a szalma kilójáért is. Utóbbinak fix ára van, míg a mákszem átvételi ára a cseh termés nagyságától függ. Tavaly a szárazság olyan mértékben károsította az északi máktermő területeket, hogy a mag ára soha nem látott magasságokba kúszott: nyár végére elérte a 800 forintot kilónként. A hazai átlagtermés 1,2 tonna mag/hektár, a növény termelési költsége pedig a napraforgóéhoz mérhető.
"Nem bonyolult növény" - állítja Szalka János. "Legnagyobbat a vetésidőn lehet bukni, mivel ez az 1-2 centi közé vetendő aprócska mag nagyon érzékeny a talajállapotra. Akkor sem kel, ha túl nedves, és akkor sem, ha túl száraz a föld. Jó talajelőkészítéssel és eltalált vetésidővel már nehéz elrontani a mákot. Vegyszeres gyomirtása és gombák elleni védelme jól megoldható - mégha eseti engedélyt is kell kérnünk rá. Vannak ugyan speciális kártevői, de ezek ritkán okoznak gondot, főként, ha a gazda betartja a négyéves vetésforgót."
Hazánkban a legnagyobb területen Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Győr-Moson-Sopron megyében termelik, de a Hajdúságban is előfordul. A növény nem igényel speciális gépparkot. "Sokan tartanak a máktermelés bürokratikus akadályaitól, de ez az ipari mák esetén nem nagy teher. A gazdálkodónak csak azt kell eltűrnie, hogy virágzáskor egyszer megnézik az ellenőrök a tábláját, minden más papírmunkát mi intézünk a hivatallal. Étkezési mák esetén a termelő jelent a kormányhivataloknak" - tudjuk meg.
A mák jövedelmezősége egy 8 tonnás kukoricaterméséhez mérhető, viszont az utóbbinál klasszisokkal jobb hatása van a talajra. A korán lekerülő, kis tömegű növényzet viszonylag kevés tápanyagot von ki a talajból, és az őszi vetéshez kiválóan elmunkálható kultúrállapotban hagyja azt hátra. Mivel főbb növényeink egyikével sem rokon, kiválóan beilleszthető a vetésforgóba. "Akár búzát, akár repcét vetnek utána, az 20-25 százalékkal többet terem, mint egy kalászos elővetemény után. Tapasztalatom szerint minél nagyobb az üzem, ezt a plusz előnyt is annál inkább értékeli a gazda."
