Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Egymillió hektár alá csökkenhet az idén a kukorica hazai vetésterülete - mondta az agrárszektor.hu-nak Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Ez negatív rekord lenne az utóbbi időszak eredményeihez képest, mivel e szántóföldi növény vetésterülete folyamatosan meghaladta az egymillió hektárt. Tény ugyanakkor, hogy a termőterület csökkenése évek óta megfigyelhető, és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint már az 1 023 000 millió hektáros tavalyi betakarított terület is közelített az egymillió hektáros határhoz.
Mennyiségi értelemben a termeléssel nem volt gond, mivel a gazdálkodók több évben is rekord közeli terméseredményeket értek el, és például tavaly is több mint 8 millió tonna kukoricát takarítottak be. Ezzel szemben a kukoricaárak csökkennek, és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) szerint most tonnánként 42 ezer forint körül mozognak, miközben a termelők 50 ezer forintos tonnánkénti árral lennének elégedettek.
A mai alacsony árak és a termékértékesítés nehézségei jelentősen rontják a jövedelmezőséget. Vancsura József, a GOSZ elnöke szerint a kukoricatermelés önköltsége ma hektáronként 300- 400 ezer forint között mozog, így a jelenlegi árviszonyok mellett - támogatásokkal együtt - 7- 8 tonnás termésátlagnál lehet "nullszaldós" a termelés, ez alatt pedig a gazdáknak veszteséget kell elkönyvelniük.
A gazdaságok a kukoricatermelést az alacsony terménypiaci árak ellenére sem hagyják végleg abba, hanem várhatóan átmenetileg váltják ki a kukoricát, és állnak át más növények termesztésére - állítja a GOSZ. Látható azonban, hogy már az utóbbi években is folyamatosan nőtt például az olajnövények, köztük a napraforgó területe, illetve népszerűvé vált az őszi káposztarepce is. E fajoknál további növekedés várható, értékesítési piacuk is jobb. Ugyanakkor a termelők megpróbálják kihasználni a célzott uniós támogatások lehetőségeit is, mint amilyen például a zöldtakarmány-keverékek, a másodvetések, illetve a szálas-és szemes takarmánynövények termelése - közölte Polgár Gábor.
A mai helyzetben a termelők spórolnak inputköltségeikkel, így a vetőmagkiadásokkal is. Emiatt Polgár Gábor szerint a vetőmag-értékesítésben nem tudnak teret nyerni az új fajták, fajtatulajdonságok és fajtaértékek. A vásárlásoknál elsődleges kérdéssé a minél alacsonyabb vetőmagár vált.
A kukoricánál a kínálat zömét a korai éréscsoport nagy termőképességű hibridjei teszik ki. A szortiment széles, a legkedveltebb fajták között egyaránt megtalálhatók az évek óta termesztett és a közelmúltban regisztrált új feltörekvő fajták is.
A kukorica fajtanemesítésében és -használatában a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozására egyre nagyobb jelentősége lesz a szárazságtűrésnek és a jobb vízhasznosításnak, de továbbra is alapvető cél a potenciális termőképesség növelése is. Fontos szempont a szélsőséges időjárásnak (dőlésnek, hőségnek, vízhiánynak) ellenálló és jó szárszilárdságú kukoricafajták előállítása is.
Az utóbbi pár évben stabilizálódni látszik az érésidőre irányuló nemesítés, és a korai éréscsoportú fajták foglalták el a piac legnagyobb részét - állapította meg a terméktanács ügyvezető igazgatója. Jellemző a szuperkorai és szuperkésői éréscsoportok megjelenése is. A rezisztencianemesítések eredményeként teret kapott a cikloxidim (DUO) és a Helminthosporium rezisztencia is.
A napraforgó vetésterülete mintegy 658 ezer hektár lehet. A minisztérium adatai szerint őszi búzát 963 ezer hektáron, őszi árpát 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek tavaly a gazdálkodók.
Vancsura József szerint a kukorica iránti keresletet növelheti a hazai biofinomító és egyéb kukorica-feldolgozó üzemek megépülése, amelyek felhasználják majd a megtermelt kukoricát. Ezért hosszabb távon a kukoricaterület nem csökken egymillió hektár alá. Ezt erősítheti, hogy a kukoricaterület jó felvásárlási árak mellett általában 1,2 millió hektár körül mozog az országban.