Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A szükséges aláírások csaknem fele máris összegyűlt, így sikeres lehet az az európai polgári kezdeményezés (ECI), amely a glifozát hatóanyag teljes betiltását követeli az uniós tagállamokban. Cikkünk írásakor az ügyet támogatók száma megközelítette a 485 ezret, márpedig ha egy éven belül legalább hét tagállam egymillió uniós állampolgára támogatja aláírásával a petíciót, az EU végrehajtó szervének számító EB-nek három hónapon belül döntenie kell arról, hogy az ügy mellé áll, vagy megvétózza azt.
Az EB január 10-én regisztrálta a kezdeményezést, az óra pedig január 25-től ketyeg, vagyis 2018 legelejére kell összegyűjteni a szükséges számú aláírást. A beadványt egyebek mellett a Greenpeace, a Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN) és a jobb Európáért küzdő WeMove.EU polgári mozgalom is támogatja.
Az EB honlapján az Európai Unió konzultatív szerveként ismert EGSZB (Európai Gazdasági és Szociális Bizottság) szintén azt javasolja a tagállamoknak, hogy tiltsák be a glifozátot, vizsgálják felül a növényvédő szerek jóváhagyására vonatkozó eljárást, és határozzanak meg az egész EU-ra kiterjedő, kötelező érvényű csökkentési célértékeket a növényvédő szerek használatának tekintetében. Indoklásként azt hozzák fel, hogy a glifozáttartalmú gyomirtó szerek összefüggésbe hozhatók a rák kialakulásával az emberi szervezetben, illetve az ilyen szereknek való kitettség máris az oköszisztémák pusztulásához vezetett.
Korábban úgy tűnt, hogy a petíció kezdeményezői nyitott kapukat döngetnek, bár tavaly nyáron az Európai Bizottság saját hatáskörében eljárva 2017 végéig meghosszabbította a glifozát használati engedélyét. A WHO alá tartozó Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) ugyanakkor már 2015-ben felvette a glifozátot az emberi egészségre veszélyes, feltehetően rákkeltő szerek listájára, így nagyon komoly érvek kellettek a megvédéséhez.
Ezek pedig meg is születtek, mert az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) Kockázatértékelési Bizottságának (RAC) március 15-én közzétett értékelésében már az szerepel, hogy "a glifozát hatóanyag semmilyen mértékben sem minősíthető rákkeltőnek". A szakvélemény várhatóan pontot tesz a tudományos vitákra, ugyanakkor nem jelenti a hatóanyag azonnali megújítását, mert erről legkésőbb 6 hónap múlva kell az Európai Bizottságnak döntenie.
A vegyület engedélye a tavalyi év közepén járt le. Bár az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) sem talált bizonyítékot a rákkeltő hatásra, a tagállamok közötti véleményeltérés miatt nem sikerült minősített többséggel megszavazni az újrafelvételt. Az Európai Bizottság az ECHA döntésétől tette függővé a hatóanyag további sorsát. A mostani értékelés szerint a molekula sem a karcinogén 1A (emberen bizonyított), sem az 1B (állatokon bizonyított), sem a 2-es (bizonytalan) kategóriába nem kerülhet. A glifozát tehát nem minősíthető sem karcinogén, sem mutagén, sem reprotoxikus hatásúnak.
A Kockázatértékelési Bizottság ugyanakkor - a jelenlegi besorolással összhangban - "a H318 súlyos szemkárosodást okoz" és "a H411 mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz" figyelmeztető mondatokra tesz javaslatot. Lényeges, hogy az ECHA értékelése a glifozátsavra mint hatóanyagra vonatkozik. A készítményekben viszont a hatóanyag só formájában, és 100 százaléknál kisebb arányban van jelen, így azok ennél enyhébb besorolást is kaphatnak.