2023. március 30-án lépett hatályba az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) módosítása, amellyel kapcsolatban az Építési és Közlekedési Minisztérium kiadott szakmai véleményt is. Ennek értelmében az új tanyaszabályozás elsődleges célja a tanyán élő gazdálkodók helyzetének javítása, a tanyán található gazdasági és lakóépületek korszerűsítésének és bővítésének megkönnyítése volt - olvasható a Világgazdaság oldalán. A korábbi szabályozás szerint akár szomszédos településeken is eltérhetett a szabályozás, például a területre vonatkozó beépíthetőségi előírások tekintetében is, amely sokakat hátrányosan érintett. A jelenlegi szabályozás 1500 négyzetméternél nagyobb ingatlanokat érint, ekkora alapterületet pedig egy zártkert is elérhet. De akkor milyen lehetőségek is állnak valójában a zártkertek tulajdonosai előtt?

Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője rámutatott, hogy a szakmai vélemény szerint az új szabályozás nem azért született, hogy a zártkertek tanyákká minősítésével növeljék az érintett telkek beépíthetőségét, továbbá mezőgazdasági területen lévő külterületi lakóövezetek létesítésére sem ad lehetőséget. A szakember beszélt arról is, hogy a kertes mezőgazdasági területek, zártkertek abban az esetben tekinthetők tanyának, ha ott a növénytermesztés és állattenyésztés mellett a termények helyi feldolgozása és tárolása is biztosítva van, valamint a lakóépületeknek a helyben folytatott gazdasági tevékenységhez kell kapcsolódniuk, és magát az ingatlant is tanyaként kell szerepeltetni a nyilvántartásban.

Az a vásárló, aki ténylegesen tanyagazdaságot szeretne létesíteni, az tipikusan ennek megfelelő ingatlant keres, nem is jellemző, hogy zártkerti ingatlanokat tanyává minősíttessenek

- tette hozzá Benedikt Károly.

Üres telek esetében, új tanya létesítésekor az önkormányzat hozzájárulásával, az építési jogot keletkeztető helyi építési szabályzatban történő tanyafeltüntetéstől számított két éven belül kell felépülnie a lakó- és gazdasági épületeknek, ekkor számít a mai szabályozás szerint tanyának. Vannak olyan községek, ahol zártkerti területen ad engedélyt az önkormányzat lakóingatlanok építésére, 30%-os beépíthetőséggel, az ilyen ingatlan eladása esetén azonban ugyanúgy kötelező a kifüggesztés, mint egy alacsonyabb beépíthetőséggel rendelkező területen.

Hitelezés szempontjából a tanya jóval előnyösebb lehet, mint a zártkert, hiszen ha található rajta lakóingatlan, akkor az 100%-ban hitelezhető, és igény esetén az állami támogatásokat is igénybe lehet venni. Ha a felépítmény nyaraló besorolású, akkor csak 50%-a hitelezhető

- mutatott rá Benedikt Károly.

Az OTP Bank Világgazdaságnak küldött válaszából viszont az derült ki, náluk a falusi CSOK egyes eseteit kivéve a tanya megnevezésű ingatlan fedezetként nem fogadható el, „amennyiben a hitel célját az igénylő tanya megnevezésű ingatlanon szándékozik megvalósítani”. A zártkert viszont elfogadható fedezetként, erre az ingatlantípusra az építésügyi hatóság lakóingatlan építésére is adhat engedélyt, vagy jóváhagyhatja az építést, lakáscélú jelzáloghitel ebben az esetben helyezhető ki. Zártkertben nem lakóingatlan építése, megvásárlása, bővítése, korszerűsítése szabadfelhasználású jelzáloghitellel finanszírozható a hitelfelvételhez szükséges feltételek megléte esetén.

Az OTP Ingatlanpont szakértői azt is elmondták, hogy a zártkertek átminősítésére ma is van lehetőség, ha a jogszabályban rögzített feltételek teljesülnek. A zártkert művelés alóli kivételének feltétele, hogy az átlagosnál rosszabb minőségű legyen a termőföld, és a tulajdonos megfizesse a földvédelmi járulékot. Arra is van lehetőség, hogy a művelés alól már kivett zártkertet belterületbe vonják, aminek szinte mindig a művelés alól történő kivonás is a feltétele, de földvédelmi járulékot a belterületbe vonás esetén is meg kell fizetni.