A miniszter szerint a hatékonyság és a versenyképesség a biztosítéka annak, hogy a magyar agrárium a jövőben is az európai mezőgazdaság élvonalához tartozzon. A területi termelékenységet jelző mutató, az egy hektárra jutó, változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték 2010 és 2018 között kétharmadával bővült. Ez a növekedés Belgium és Dánia után a harmadik legmagasabb érték az EU-ban - hívta fel a figyelmet.

A magyar agrárium évente 600-700 milliárd forint uniós és nemzeti támogatásban részesül, ezen felül a kormány az élelmiszeripar komplex fejlesztéséhez 300 milliárd forintot biztosít 2020-ig. A miniszter kiemelte, hogy a beruházások volumene 2013 és 2018 között 17 százalékkal bővült. A beruházások növekedési üteme 2019 első felében tovább élénkült, változatlan áron 17,1 százalékos volt a bővülés éves bázison. Az élelmiszeripari beruházások volumene a 2016-os kimagasló növekedést követően, 2017-ben és 2018-ban is tovább emelkedett. Az élelmiszeripari vállalkozások tavaly 237,2 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre, változatlan áron 7,3 százalékkal többet, mint 2017-ben. Az ágazat beruházásainak lendülete 2019. első felében is megmaradt, a fejlesztések volumene 7,8 százalékkal nőtt - húzta alá.

A beruházásokhoz kapcsolódóan a mezőgazdaság beruházási hiteleinek állománya 2019. második negyedévének végén 10,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogram fix konstrukción belül a mezőgazdaság részesedése közel 25 százalék. Az élelmiszeripar beruházási hitelállományának éves bővülése 20 százalékos volt. A szeptember végén indított, a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti célú beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatási programban az agrártárca 100 milliárd forint beruházási hitelállományhoz biztosít  80 százalékos mértékű kamattámogatást.