Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Afrikai sertéspestissel fertőzöttnek bizonyult a Nébih laboratóriumi vizsgálatai alapján egy elpusztult vaddisznó, amelyet a Heves megyei Gyöngyös-Gyöngyöshalász Földtulajdonosi Vadásztársaság területén találtak április 21-én - írja közleményében a Nébih. Az állategészségügyi szakemberek már megtették a szükséges intézkedéseket, a járványügyi nyomozás ugyanakkor jelenleg is zajlik.
A hatósági intézkedés részeként kijelölték többek között a fertőzött, valamint a fertőzött területen belül a betegség szempontjából különösen ellenőrzött területet, továbbá megtiltották a társas vadászatok lebonyolítását, valamint az egyéni vadászatokat is feltételhez kötötték. A fertőzött területről élő vaddisznó, vaddisznó test vagy azok húsa nem szállítható ki, a továbbiakban az állategészségügyi hatóság szakemberei pedig elvégzik a fertőzött területen tartott valamennyi házisertés állományban az állatok összeírását is. Ennek során azt is ellenőrizni fogják, hogy a sertéseket olyan módon tartják-e, amely megakadályozza a vaddisznókkal való érintkezést.
Fontos előírás, hogy a fertőzött területen található állattartó helyekről az Európai Unió más tagállamaiba vagy úgynevezett harmadik országba nem lehet sertést szállítani, emellett egyéb esetekben is az állategészségügyi hatóság előzetes engedélyéhez kötött a kiszállítás. A megye teljes területén kiemelten fontos az elhullott vagy beteg sertéseknek az észleléstől számított 24 órán belüli bejelentése és ezen egyedek virológiai vizsgálata.
Ahogy az agrárszektor.hu korábban megírta, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatal korábban előterjesztést készített a Földművelésügyi Minisztérium számára egy vadkerítés létesítéséről az ukrán-magyar határon, ahol az ASP magyarországi bejutása leginkább fenyegetett. Tavaly a sertéstermelők vetették fel, hogy kerítéssel távol lehetne tartani a vírust terjesztő vaddisznókat. Akkor egy elektromos és/vagy szagkerítés megépítésének lehetősége merült fel, de a tárca - legalábbis átmenetileg - elvetette az ötletet.
Az afrikai sertéspestis (ami nem azonos a sertéspestisként emlegetett klasszikus sertéspestissel) az emberre nem veszélyes. A jelentőségét az a gazdasági kártétel adja, amely egyrészt a megbetegedett állományok leöléséből, másrészt abból adódik, hogy az ASP megjelenése miatt hosszú távú korlátozások léphetnek életbe mind az Európai Unión belüli termékforgalomban, mind az exportkereskedelemben. A betegség különös veszélye, hogy nemcsak fertőzött élő sertések, hanem az azokból előállított, a vírust tartalmazó termékek, valamint a vaddisznók mozgása révén is gyorsan továbbterjedhet.
Ráadásul a vírus környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képessége nagy, ezért hónapokig, bizonyos esetekben pedig akár évekig is fertőzőképes marad. A Nébih tájékoztatása szerint az állattartóknak meg kell akadályozniuk, hogy a házi sertések vaddisznókkal érintkezzenek, és állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladékot ("moslékot") nem adhatnak a sertéseknek. Ha valaki sertésállományában hirtelen lázas megbetegedéseket, elhullást és vérzéses tüneteket észlel, 24 órán belül értesítenie kell az állategészségügyi szolgálatot - hangsúlyozza a Nébih.