Durva, ami Magyarországon zajlik: már ennyibe kerül egy hektár föld
2023-ban csaknem 8 százalékkal drágultak a szántók Magyarországon az egy évvel korábbi árszinthez képest.
2023-ban csaknem 8 százalékkal drágultak a szántók Magyarországon az egy évvel korábbi árszinthez képest.
A hazai mezőgazdasági terület legnagyobb részét, 1,4 millió hektárt, a 100-300 hektár közötti birtokok használják.
Még nem késtek el a magyar gazdák az őszi gyeptelepítésekkel és -felülvetésekkel.
Az emberre teljesen ártalmatlan, rendkívül ritka kígyó a Kárpát-Medence legveszélyeztetettebb állatfajának számít.
Kiemelt fontosságúak a megfelelő lazabokrú pázsitfűfajok a hazai réteken és kaszálókon.
Elárulta a szakértő, hogyan lehet fenntarthatóvá tenni a fejlődést az állattartásban is.
Kétmillió forint fölé emelkedett a magyar szántóföldek hektáronkénti átlagára 2023-ban.
A Natura 2000 gyepterületeknél legalább öt nappal előbb be kell jelenteni a tervezett kaszálásokat.
Tovább esett tavaly a hazai termőföld-piac, de már látszanak a konszolidáció jelei.
A különböző adottságú hazai gyepterületek eltérő módon hasznosíthatóak az állattartásban.
115 euró/hektár vissza nem térítendő támogatás igényelhető a Natura 2000 gyepterületeken való gazdálkodásra.
Megjelent a szakmai tájékoztató a HMKÁ és az AÖP 2024-re vonatkozó szabályairól.
2023-ban ugyan megállt a drágulás, de jelentős régiós árkülönbségek vannak a termőföldpiacon.
Folyamatosan emelkedik a termőföldek ára és bérleti díja az Európai Unió tagállamaiban.
Csaknem 200 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota a KEHOP keretében.
Már csak így lehet erdőtelepítést végrehajtani a Natura 2000 gyepterületen Magyarországon.
Helyszíni tanácsadással segít a gazdálkodóknak az Őrségi Nemzeti Park Gyepvédelmi Tanácsadó Szolgálata.
Az ÖK kutatóinak vizsgálata szerint a szántók visszagyepesítése jelentős előnyökkel jár a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok számára.
Ezektől a tippektől és praktikáktól garantáltan dús és méregzöld lesz a gyepünk.
11 százalékkal drágult 2022-ben a termőföld hektáronkénti átlagára, és ezzel átlépte a 2 millió forintos újabb lélektani határt.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.