Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A bíróság - a honlapján közzétett ítélet szerint - megalapozatlannak találta a Heineken érveit abban a perben, amelyet a multinacionális cég indított szellemi tulajdona vélt elsajátítása miatt a csíki sörgyártó, erdélyi magyar tulajdonban lévő Lixid Project Kft ellen.
Melyik az igazi?
A holland multinacionális cég 2003-tól rendelkezik a Csíkszerdán gyártott Ciuc premium (Csíki prémium) sörmárkával, amelyet az erdélyi magyarok csíki sörként emlegetnek. 2014 novemberében azonban megjelent a piacon a Csíki Sör Manufaktúra terméke, az Igazi csíki sör, amely számára a gyártó Lixid Project Kft. szerzett jogi védelmet.
A Heineken Románia szellemi tulajdona megsértése, szabálytalan konkurencia és tisztességtelen kereskedelmi tevékenység vádjával nyújtott be keresetet a csíkszentsimoni sörgyár ellen. A társaság szerint az új termék elnevezése nagyon hasonlít a csíkszeredai üzemében palackozott sörének nevéhez.
Betiltást és elkobzást kértek
A felperes a tavaly piacra dobott termék előállításának és forgalmazásának betiltását, a gyártósor és az áru elkobozását, továbbá - a kártérítés reményében - egy garanciaalap létrehozását kérte. A keresetet alapfokon a Hargita megyei törvényszék, másodfokon pedig a táblabíróság utasította el.
Az észak-romániai bíróságra a felperes kérésére helyezték át a pert. A Heineken ugyanis úgy ítélte meg, hogy Székelyföldön ellenséges légkörben kell pereskednie. Szerinte az alperes székelyföldi vállalkozó a médián keresztül nyomást gyakorolt a bíróságra.
Székelyföldön ezért sem szeretik a multicéget
A multinacionális cég többek között azzal váltott ki ellenérzéseket a székelyföldi magyarságból, hogy bírósági keresetében az "úgynevezett Székelyföldön" tevékenykedő helyi termelőként mutatja be a beperelt céget, és annak tulajdonosát, Lénárd Andrást. Az "úgynevezett Székelyföld" kifejezés a román média és politikusok által gyakran használt fordulat, amely tagadja a Székelyföld földrajzi egységét.