A szélsőséges időjárás miatt az ország akácerdeinek több mint 90%-a elfagyott. Az akác esetében a kora tavaszi virágzás adná a nektár java részét, emiatt idén hiánycikk lehet az akácmézből. A méhészek számára reményt még a másodvirágzás adhat, akkor talán tudnak majd nektárt pergetni a kaptárakból, de ehhez ideális időjárásra lenne szükség. Az utóbbi években viszont éppen az időjárás a legkiszámíthatatlanabb - olvasható a HelloVidék oldalán.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szerint már tavaly sem volt bőséges hozam, de akkor a korábbi készletek miatt ez nem tűnt fel a vásárlóknak. Bross Péter, a szervezet elnöke szerint ez idén viszont nem fog működni. Kijelenthető, hogy az országban nincsen tavalyi akácméz, ahogy azt az Agrárszektor által korábban megkérdezett méhészek is megerősítették.

Rég kaptak ekkora pofont a magyar méhészek: kétségbeejtő a helyzetük

Csak az idő jobbra fordulásában reménykedhetnek.

A már most láthatóan katasztrofális termés mennyiségét nem fogják emelni az áthúzódó készletek. Így - más megoldás nem lévén - idén a jóval drágább import mézek kerülhetnek a polcokra a magyar akácméz helyett.

A méhészeteket ráadásul nemcsak a rossz időjárás sújtja, de egyre rosszabb a helyzet a nemzetközi piacon is, mert az olcsó import áru, a kínai és az ukrán méz fokozatosan kiszorítja a polcokról külföldön és itthon is a minőségi magyar mézet. Az elmúlt években megváltozott a méhészeti ágazat exportja és importja, ami többek között betudható a kedvezőtlen időjárás miatti mézhiánynak, valamint annak a trendnek is, hogy a korábban legnagyobb exportőrünknek számító Németországban 50%-kal megnőtt a hazai méhészetek száma.

Ugyanakkor egyre nagyobb teret hódít az olcsó kínai méz, ami a közhiedelemmel ellentétben nem teljesen hamis méz, vagyis valamilyen cukorszirup, hanem silány minőségű, kevert termék, aminek egy része valóban cukorszirupból hamisított. Ehhez jön még az a tényező, hogy megnőtt az ukrán méz szerepe is a piacon, elsődlegesen az Európai Unió mézexportját írva át, a magyar mézhez képest ugyanis jóval olcsóbb áron kínálják. De az ukrán méztől legalább nem kell tartani, és az olcsóságának is megvan az oka.

Lesz idén akácméz a boltok polcain?

A tartós fagyok, a télies időjárás idén is hatalmas károkat okozott a gazdáknak, méhállomány pedig tovább csökkent. Azok a méhcsaládok, amelyek eddig is gyengén vészelték át a telet, most az életükkel fizettek. A magyarok mézfogyasztása ugyan évről-évre növekszik és a termelők eddig ki tudták szolgálni az igényeket, most viszont a fagykárok, méhállomány csökkenés az árakat is feltornázta. A vásárlóknak pedig sokszor nagyon nem mindegy mennyit fizetnek a termékekért, így fordulhat elő az is, hogy az olcsóbb, import termék után nyúlnak a polcon. Mire lehet számítani idén? Kifogyhat-e a magyarok kedvenc méze a boltok polcairól?

Ennek járt utána a HelloVidék Nagyernyei Attila, a Nagyernyei Családi Méhészet tulajdonosának segítségével, aki 1983 óta méhészkedik szálkai telephelyén. Feleségével saját telephelyükön, egy hektáron csak akácot termesztenek, ez is a fő profiljuk. Míg kezdetben 80-90 családdal üzemeltették a méhészetet, addig ma már 200 termelő családdal dolgoznak. Ahogy Nagyernyei Attila mondta, szerencsésnek tartja magát, hiszen az akác mellett, a telephelyükön körül számos gyógynövény is megtalálható. Így ezekből is van, hogy tudnak mézet készíteni. Környékükön a tavasz úgy kezdődik, hogy virágzik a gyermekláncfű, árvacsalán, majd a fehér fűz, ami csodálatos méhlegelő a méhcsaládoknak. Ezután virágzik a galagonya. Ennek a növénynek fontos szerepe van a népi gyógyászatban, de nagyon kedvelik a méhek is. Szorosan ezután pedig azonnal jön az akác.

A méhész elmondta, hogy jelenleg is dolgoznak a méhek az akácon, de a látható összkép eléggé rossz. Országrészenként, tájegységenként, rettenetesen változó a helyzet, mivel sávokban fagyott el az akác.

- magyarázta Nagyernyei Attila.

A méhész hozzátette, hogy mindemellett rettenetesen panaszkodnak a kollégák, el vannak keseredve. Nagyernyei Attila az OMME megyei elnöke is, tehát ismeri a többi termelő gondját, problémáját. El vannak keseredve, hiszen ez a sorozatos kudarc, ami az utóbbi időben éri a méhészeket, az már nehezen viselhető el. Nem is csoda, hiszen rettentő sok munkát fektettek bele, és nincs meg az eredménye. Ezt fájdalmasan élik meg a méhészek, hiszen ennek anyagi vonzata is van, tette hozzá a szakember. Mint mondta, akármilyen furcsa, a koronavírus-járvány pozitívan hatott a méhészekre, hiszen az emberek rájöttek arra, hogy a méz egy természetes, gyógyhatású készítmény. És ahogy a tartós élelmiszerekre megnőtt a kereslet, úgy a mézre is. Ennek lehetett örülni.

Nagyernyei Attila is úgy látja, hogy nagyon kevés méhész rendelkezik tavalyról megmaradt mézkészlettel. Ahogy Bross Péter is mondta, az országos készlet is a nullához közelít. A szakember nem is emlékszik rá, hogy 1983 óta  történt volna ilyen, hogy ennyire kifogyjanak a mézkészletek. Mivel a raktárak jóformán üresek, így ez a bevétel sincs a gazdáknál, rettentő rosszul állnak anyagilag. Gyakorlatilag óriási energiát kell befektetniük a méhcsaládok tavaszi felfejlesztésére, emellett drágább lett az útiköltség, a fuvarozás, hatalmasak a költségek. Ráadásul ez már az ötödik szezon, amiben az akác hozama nagyon alacsony, emlékezett vissza a méhész.

- mesélte Nagyernyei Attila.

A szakember kitért arra is, hogy a méhcsaládok csökkenése is negatívan hat a méhészek munkájára. Ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt, helyi méhészek jelzései alapján több virágzó és virágzás előtt álló repcetáblából is mintát vettek a Baranya Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakemberei. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, az adott növényállományok kockázatot jelenthetnek-e a beporzó rovarokra, méhekre. A Nébih laboratóriumi eredményei és kockázatbecslése alapján öt esetben kellett a hasznos rovarok védelme érdekében elrendelni a növények megsemmisítését. A kimutatott növényvédőszer-maradék egyértelműen szabálytalan növényvédelmi technológia eredményeként jelenhetett meg.

Nagyernyei Attila elmondta, hogy ahol kiszántották a repcét, olyan magas volt a növényvédőszernek az aránya, hogy az egész táblát el kellett pusztítani, ami pedig még szomorúbb, hogy az Európai Unióban is tiltott permetszert használtak. A méhész megköszönte a Nébih szakembereinek, hogy meghozták ezt a kemény döntést, mert ezáltal rengeteg méhcsalád pusztulását is megakadályozták. Nagyernyei Attila szerint fontos hangsúlyozni, hogy nem csak a méhészeknek okoztak volna ezzel kárt, nem csak a méhek pusztultak volna ki, hanem ez az anyag az azt lemosó esővíz miatt bejutott volna a talajvizekbe, onnan pedig bekerülhetett volna az állatok szervezetébe is. Tehát elég összetett probléma ez, ezért jó, hogy ez a döntés megszületett. Nagyon nagy környezeti kárt előztek meg ezzel, hívta fel a figyelmet a problémára Nagyernyei Attila.

A méhész ugyanakkor elmondta, sajnos nem tudnak minden hasonló esetet megelőzni a szakemberek, azokon a területeken, ahol hasonló szereket használnak, rengeteg méhcsalád kipusztul. A méhészek szerint hamar észre lehet venni, hogy a méhek ilyen területre tévedtek. A szakember szerint ilyenkor a méhcsaládok egy helyben toporognak, nem fejlődnek és egy jellegzetes mozgást végeznek: sétálnak. Ez azt jelenti, hogy röpképtelenek lesznek, a torizmuk lebénul, csak ugrálnak a fűben.

- magyarázta Nagyernyei Attila.

A szakember kitért arra is, hogy a nehezebb időszakokban, a méhészeket mindig segítették valamilyen támogatással. A Magyar Méhészeti Nemzeti program közkedvelt a méhészek körében, hiszen kisgépekre kaphatnak támogatásokat. Van az úgynevezett Európai Unió által engedélyezett és bevizsgált atkairtó készítményekre kapható támogatási forma. Emellett van még egy úgynevezett, de minimis támogatás. Gyakorlatilag az állam így ismeri el a méhek beporzó munkáját. Ez azért jó, mert egy száz méhcsaláddal dolgozó méhészet már 100 ezer forintos támogatást tud elnyerni. Ebből tavaly kétszer részesültek a méhészek. Ez ugyan nem tűnik nagy összegnek, de főleg most és annak, aki a túlélésért küzd, nagyon jól jön minden segítség, különösen a mostani helyzetben. Viszont az ágazatot nem lehet csak támogatásokból fenntartani, erre csak a vásárlók képesek. Ehhez viszont az szükséges, hogy a boltok polcain legyen jó minőségű magyar méz, fejtette ki Nagyernyei Attila.