Kiderült, mi lehet a megoldás a magyar élelmiszeripar legnagyobb problémáira

Kiderült, mi lehet a megoldás a magyar élelmiszeripar legnagyobb problémáira

agrarszektor.hu
Manapság egyre trendibb a negyedik ipari forradalom kifejezés használata, sokan azonban nem tudják, hogy ez valójában az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódását, illetve ezen keresztül a gyártási módszerek alapvető megváltozását jelenti - hangsúlyozta Rónavölgyi-Varga László, az Asseco Central Europe Magyarország Zrt. iparifejlesztési tanácsadója a Portfolio Agrárium 2020 konferencián. Hozzátette, Magyarországon az élelmiszeripar problémáinak 80%-át más iparágakban már alkalmazott Ipar 4.0 és egyéb digitalizációs technológiák adaptálásával meg lehetne oldani, de az élelmiszeripari szereplők nagy része nem tud az új technológiákról.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A negyedik ipari forradalom, vagyis az Ipar 4.0 egy nagyon trendi fogalom lett az utóbbi években, azt azonban, hogy ez konkrétan mit jelent, nem sokan tudják - mondta a Portfolio Agrárium 2020 konferencián Rónavölgyi-Varga László. Az Ipar 4.0 nagyvonalakban a kiber-fizikai rendszerek elterjedése a gyártásban és a beszerzési láncokban. Illetve az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódását, illetve ezen keresztül a gyártási módszerek alapvető megváltozását elhozó időszak összefoglaló neve. 

Az agráriumban a hatása leginkább az élelmiszeripari vállalkozásoknál érzékelhető, ebben a szektorban ugyanis több okból is fontos szerepe van a digitalizációnak - emelte ki a szakember. Az Ipar 4.0 segítségével ugyanis jelentősen növelhető a hatékonyság az erőforrások felhasználásában, fokozható a termelékenység, könnyebben kezelhetők a munkaerőproblémák, csökkenhetők a veszteségek, illetve könnyebben kielégíthetők a növekvő fogyasztói igények. Hozzátette, hogy a Kormány által elfogadott "Magyarország Élelmiszergazdasági Koncepciója 2017-2050" anyag is kiemelten kezeli az élelmiszeripar fejlesztését. Emellett az élelmiszeriparban azért is van fontos szerepe az innovációnak, mert általa erősíthető a technológiaváltás, illetve a digitalizáció is. Ugyanakkor az élelmiszer-feldolgozási technikák terén zajló innováció jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben a világ 10 milliárd fős népességének az élelmiszer-fogyasztás minőségével, mennyiségével és fenntarthatóságával kapcsolatos igényeit ki lehessen elégíteni - közölte Rónavölgyi-Varga László. 

Rónavölgyi-Varga László (Fotó: Stiller Ákos)

A szakember tájékoztatott arról, hogy 2019. április-májusa során készült egy anonim kérdőíves felmérés a Debreceni Egyetem Ihrig Károly Doktori Iskola (DE IKDI), a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (NAIK AKI) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésével. A felmérés célja a hazai élelmiszeripari vállalkozások digitalizációjának megismerése volt az informatikai infrastruktúra és internethasználat, a vállalatirányítási rendszerek, a döntéstámogató és üzleti elemző eszközök használata és szerepe, valamint az Ipar 4.0 technológiai váltással kapcsolatban. A felmérésből többek közt kiderült, hogy a Magyar vállalkozások 31 százaléka rendelkezik vállalatirányítási rendszerrel, 10 százalékuk használ üzleti intelligencia eszközöket, 90 százalékuk pedig tervez beruházásokat a következő 2-3 évben az Ipar 4.0 megvalósítása érdekében. Az eredményekkel kapcsolatban a szakember elmondta: 

Szakértői becslések szerint az élelmiszeripar problémáinak 80%-át más iparágakban már alkalmazott Ipar 4.0 és egyéb digitalizációs technológiák adaptálásával meg lehetne oldani, de az élelmiszeripari szereplők nagy része nem tud az új technológiákról, míg a fejlesztők nem ismerik az ágazat problémáit.

Az ipari tanácsadó végezetül bemutatta azt a digitális termelési rendszert (DPS), amelyet az Assecco több partnerrel együtt fejlesztett ki. Ez egy talaj-növény tápanyag hasznosítási támogató szoftver, a létrehozása során pedig több szakmai feladatban is részt vett a cég - emelte ki. Ilyenek: a termőterületek tápanyagcseréjét követő dinamikus modell kutatás, a termőterület állapot-szimulációs és döntéstámogató szoftverrendszer fejlesztése, illetve a projekthez szükséges kutatási infrastruktúra (szoftverek) beszerzése. Az eredményekkel kapcsolatban Rónavölgy-Varga László közölte, a kutatáshoz és a vizualizációhoz szükséges keretrendszer alapszoftvere, valamint a termőterületek többrétegű adatterének dinamikus modellezése elkészült. Emellett a cég tárházában számos, az agrárium számára is hasznos megoldás található, mint a valós idejű helymeghatározó rendszer, a termelési és logisztikai folyamatok digitális tervezése, vagy a különböző szenzorok alkalmazása.

A Portfolio Agrárium 2020 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?