A magyar méhészeti ágazat, amely pár évtizede még az aranykorát élte, néhány éve leszálló pályára került. Hogy mi ennek az oka, és milyen következményei lehetnek a gazdaságra és az egész természeti környezetünkre nézve, annak járt utána a HelloVidék, megkérdezve a szakmában több mint harmic éve sikeres szakembert, Fulmer Takács Ferencet, aki elhivatott méhész és mézszakértő, a legnagyobb hazai méhészet és a legkorszerűbb csomagoló vállalat, az Aranynektár Kft. tulajdonosa. Fulmer Takács Ferenc az egész vertikumot átlátja, a méhészetektől a fogyasztókig, több évtizedes munkássága nyomán pontos ismeretei vannak a nagyüzemi termelésben rejlő veszélyektől a nemzetközi piaci anomáliákig.

A Fulmer Takács Ferenc szerint két okra vezethető vissza a mostani lejtmenet, amit a szakember egyelőre inkább nevezne stagnálásnak, hisz a korábbi évtizedek sikereinek a tükrében számít ez most leszálló pályának, de hosszú távon, ha így marad a helyzet, komoly gondok lesznek. Az első és legelkeserítőbb ok a növényvédőszerek használatában keresendő: olyan peszticideket használnak országosan tőlünk nyugatabbra is, amelyek nagyon hamar megölik a méheket és a többi rovart. Nemrégiben vesztett el egy ilyen pert az egyik legnagyobb német kémiai cég, amelyik olyan neonikotinoidokat tartalmazó anyagokat értékesített évtizedeken keresztül, amelyeket csávázószerként - vagyis a magot kezelték vele - használtak a növénytermesztők, aminek a mérgezőképessége a 6800 szorosa az "átlagos" növényvédőszereknek. A francia méhészetet például lenullázták ezek a szerek.

- jelentette ki Fulmer Takács Frenc.

Tudni kell, hogy sokszor a méhek és a méhészek jelentik az utolsó védvonalat a természetpusztítással szemben, ezért nagyon nagy a gyártók, a növénytermesztők, de az átlagemberek felelőssége is abban, hogy mi lesz hosszú távon a méhekkel és a természetünkkel. Laikusként azt feltételezi az ember, hogy a klímaváltozás okozza az egyik legnagyobb gondot a méhek és a mézteremlés számára. De a méhek nagyon ellenálló és alkalmazkodó kis teremtmények, csak az emberek ártanak nekik egyedül: a növényvédőszerekkel.

Tizenöt év alatt a környezetbe juttatott agrokemikáliák mennyisége megduplázódott. Napjainkra eltűnt Európából a természetes rovarpopuláció nagyobbik fele, drámaian csökken a vadmadarak száma is, és a vadon élő növényvilág kedvezőtlenül változik. Ezért az eltűnő vadrovarok helyett a mézelő méh végzi el a megporzást, és válik táplálékforrásává sokféle természetes életformának, így biztosítva azok túlélését. A méhészek globálisan és helyi szinten folyamatos küzdelmet folytatnak a multinacionális vegyi vállalatokkal szemben. A pusztulás a méhek és méhészek nélkül még sokkal nagyobb lenne.

A szakember szerint 20 éves távlatban a madárpopulációk 95%-a tűnt el az angol tájról, amivel együtt az angol méhészkedés is eltűnt, náluk 80%-ban a kínai méz van jelen. Összezuhant a természeti környezet is a rovarok pusztulásával, és ez vár a többi országra is, ránk is, ha nem vigyázunk - mutatott rá Fulmer Takács Ferenc. A permetezés kiírtja a rovarflórát, velük pusztulnak ki a madarak is, a kaptárakból eltűnnek a méhek, már haza sem jönnek a mezőkről vagy fákról, ott helyben végük. Korábban egy idény alatt egy méhcsalád négy-ötszörösére nőtt, ugyanis ennyi méhutódról tud egyetlen méh gondoskodni, jelenleg stagnálnak a méhcsaládok, vagyis elpusztul a negyedük.

- folytatta Fulmer Takács Ferenc.

A szakember beszélt arról is, hogy a világ méztermelésésnek a jelentős hányadát a kínai méz adja, 550 ezer tonna éves mennyiséggel. Ez óriási szám, különös tekintettel arra, hogy nyílt titok, nincs ekkora méhészeti kapacitásuk, magyarán mindeki tudja, hogy illegális üzemekben előállított "mézről" van szó. Fulmer Takács Ferenc megemlített egy neves belga méhészeti szakembert, Etienne Bruneau-t, aki a világ mézkereskedelmében lejátszódó folyamatokról írt részletesen. Nagyon fontos kijelentése volt az, hogy az eladásra felajánlott méz árából lehet következtetni arra, hogy valódi, természetes mézről van-e szó az adott termék esetében. Az 1-1,2 amerikai dollár értékű (295-360 Ft), főleg Ázsiából származó több tízezer tonna méz az EU ide vonatkozó direktívái szerint nem nevezhető méznek.

Fulmer Takács Ferenc szerint legnagyobb gond az, hogy vannak olyan mézzel üzletelő kereskedők, akik a vásárlók megnyerése érdekében az olcsóságért hajlandóak a mézbe kínai hamisítványt keverni. A kínai méz egyetlen hibája, hogy nem méz, és nincs méz íze sem, de ha fele arányban igazi mézet, például magyar mézet kevernek bele, már a vizsgáló laboratóriumokat is meg tudják vele téveszteni. Viszont az isteni csoda hiányzik belőle, ami a nektárban van, a hamisítvány csak egy silány termék.

Arra a kérdésre, hogy kiben lehet megbízni mézkérdésben, a szakember elmondta, hogy a méhészben, aki megtermeli a mézet, és a boltokban a védjeggyel ellátott magyar mézekben. De figyeljenek oda a vásárlók, mert van olyan, ahol a magyar zászló van rajta a terméken, ami nem a védjegyszalag, és szerepel rajta, hogy előállítási hely Magyarország, de hátul az összetételben az áll: EU-s és EU-n kívüli mézkeverék, ez gyanús lehet. Az európai eredetű mézek is jók, de mindig nézzük meg alaposan a méz eredetét, ha keverék és olcsó, éljünk a gyanúperrel - figyelmeztetett Fulmer Takács Ferenc, mert ebben az esetben több mint valószínű, hogy mézzel kevert cukorszirupról van szó. Amit az ára is elárul, hiszen ez a termék olcsóbb, sajnos emiatt sokszor kelendőbb is, hisz minden vevőnek számít a pénz. De ha minőséget akar, a mézért meg kell fizetni egy bizonyos összeget. Az ukrán mézzel sincs gond, az is természetes méz. Azért tud olcsóbb lenni, mert nagy a szegénység az országban, alacsonyak a jövedelmek és az előállítási eszközök is.

- jelentette ki Fulmer Takács Ferenc.

A szakember szerint a mézhamisítás ellen egyetlen megoldás működhet csak: a nyomon követés. Szigorúan csak attól a méhésztől szabad a mézet megvásárolni, aki el tud számolni azzal, honnan van a méz. Fulmer Takács Ferenc elmondta, hogy ezért is hozták létre az egyesületüket: Egyesület az Európai Méhekért. 2019 novemberében tíz országból azok alapították meg, akik tenni akarnak azért, hogy a környezetünkben a mézelő méh populáció és a méhészkedés fennmaradjon. Kidolgoztak egy olyan szigorú rendszert, ami biztosítja, hogy aki a védjegyükkel jelölt mézet vásárolja, biztos lehet benne, hogy közvetlenül az Európai Unió területén termelő méhészektől származó valódi, természetes mézet vesz, és így vásárlásával hozzájárul a méhészetek és a méhek megmaradásához a kontinensen.

- mondta Fulmer Takács Ferenc.