Soha nem látott siker a magyar borászatban: történelmet írt ez a vörösbor

Soha nem látott siker a magyar borászatban: történelmet írt ez a vörösbor

agrarszektor.hu
Július elején a Decanter World Wine Awards versenyen az egri St. Andrea szőlőbirtok és pincészet Nagy-Eged dűlő egri bikavér Grand Superior 2017-es bora bekerült a világ ötven legjobb bora közé. A magyar borászat története legnagyobb sikerének kovácsa apa és fia, idősebb és ifjabb Lőrincz György. Összesen 45 hektáron gazdálkodnak, négy település - Eger, Egerszalók, Egerszólát és Demjén - határában. Kilenc dűlőn termesztenek szőlőt: a Magyalos-dűlőn, a Pap-Tag-dűlőn, a Ferenc-hegy-dűlőn, a Kovászó-dűlőn, a Hangács-dűlőn, a Boldogságos-dűlőn, a Kis-Eged-dűlőn, a Nagy-Eged-hegy-dűlőn és a Nagy-Eged-dűlőn.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A borászok szerint nagyon fontos, hogy a bikavérükkel versenyképesek legyenek a világon. Az egri bort is korszakos stílusban kell ma megfogalmazni, hogy össze lehessen kóstolni Burgundiával, Toscanával, Új-Zélanddal, Sonomával, a Napa Valley-vel, mindennel - írja az Index. Megjegyezték, hogy ma már nagyon magasak az elvárások és roppant fontos az egyensúly, a gyümölcshangsúly, a termőhelyarány és persze az érleltség is. Kitértek arra is, hogy mikre kell a hangsúlyt fektetni mind a vörösbor, mind pedig a fehérbor esetében: 

Két dolog van. A fehérboroknál elképesztően vibráló, feszes, nagyon tiszta és izgalmas borok, kevesebb hordóval, moderáltabb alkohollal, a vöröseknél pedig ott van még a gyümölcsfontosság, a jó ihatóság, a gyümölcsösség, az elegancia. A lényeg, hogy fennkölt örömmel, átlényegülve isszuk meg. Az a brutálkoncentráció a tanninból ma már nem kívánatos. Korszakunk divatos bora izgalmas, de nem nehéz. Nekünk, bortermelőknek ezt meg kell értenünk.  

EZ IS ÉRDEKELHET

A nívós londoni versenyen a Nagy-Eged dűlő Grand Superiorja bekerült a világ ötven legjobb bora közé. Magától értetődően vakpróbával, amire Lőrincz György azt mondja, hogy még szerencse, máskülönben esélyük sem lenne.

Bátran kimondhatjuk, hogy a magyar borok lényegesen jobbak annál, mint amilyen a hírük a világban. Két dolgot érzek, ami fontos lehet. Az egyik általános: az országimázsban előbbre kellene lépnünk, ez persze sok pénzbe kerül. Másfelől meg kellene találni azokat az értékes, elhivatott embereket, akik lelkesíthetők a magyar bor képviseletére. Mert megfigyeltem, hogy szinte mindenki elmegy a könnyebb irányba. Mármint a külpiaci kereskedő partnereink. Inkább eladja a dél-afrikait vagy az új-zélandit, mert az olyan érdekesebb. De amikor vakon kóstolnak borokat, a kóstolók megrendülnek a magyar boroktól. Voltam Belgiumban egy bemutatón, a Global Winery szervezésében, argentin, olasz, francia, új-zélandi, német, spanyol borok voltak ott, egyedüliként voltam magyar, megkóstolták a borunkat, addig nem volt baj, de amikor meglátták az árat a borlistán... Na, akkor lefagyott a mosoly az arcukról. Mert szerintük túl drága volt. És az ő fejükben az a képzet élt, hogy a magyar bornak nincs ára. Hiába vannak pazar villányi, szekszárdi, tokaji, somlói, egri boraink, azokat csak egy burgundi bor árának a töredékéért tudod eladni. És most nem is a burgundi csúcsborokról beszélek. Idő kell ahhoz, hogy megváltoztassuk a magyar borok imázsát. A külföldi borkedvelő el sem jut odáig, hogy megkóstolja a magyar bort. De ha megkóstolja, akkor viszont beleszeret  

- fogalmazott Lőrincz György.

Mint kiderült, régebben külön volt a szőlészet és a borászat, és több évtizednek el kellett telnie a rendszerváltás után, hogy belássák, a két szakterületet együtt célszerű oktatni. Ifjabb Lőrincz Györgyék évfolyama volt az első, amelyiken már összevonták a szőlészetet és a borászatot. Teljesen logikusan. Lőrincz doktor szerint az a négy-öt évtized, amit a létező szocializmusban töltöttek, akkora csapást mért a magyar szőlészetre-borászatra, hogy legalább kétszer annyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy helyreálljon az ágazatuk. Manapság, harminc évvel később is érezni az onnan eredeztethető berögzöttségeket. Generációknak kell lecserélődniük, mire a mentalitás megváltozik. Azért is nehéz a piacépítés, mert pont ezt a részét hanyagolták el, nem tudatosult bennük a kapitalista szemlélet, miszerint a piacba be kell fektetniük és építeniük kell. Még mindig csak ott tartanak, hogy termeljenek finom bort. Azt azonban el is kell adni. 

A családot egyébként nagyon meglepte, hogy bekerült a világ ötven legjobb bora közé a Nagy-Eged dűlő Grand Superior 2017-es egri bikavér. Mint mondták, még csak nem is gontoltak ilyesmire, hiszen korábban is próbáltak már bort küldeni a nyugati szakértőkhöz, de szóba se álltak velük. Nagy céljuk volt az is, hogy bekerüljenek egy komoly szaklapba, de az sem sikerült és csak álmodoztak a nagyobb sikerekről. Aztán július 7-én megérkezett az örömhír. 97 pontot kaptak a lehetséges 100-ból a borukra, ami azért is hatalmas szó, mert 97 és 100 pont között már nem aranyérmet adnak, hanem platinát. Ezeket a 97 pont fölötti borokat még egyszer összekóstolják, így kerültek be az első ötvenbe.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ötvenhat ország 18 094 borából az ötven kiválasztott közé kerülni… megrendítő. Magyar vörösborral a történelemben először történt meg ilyen. Ebben az a különleges, hogy nem valamelyik világfajta vagy egy bordeaux-i cuveé kapta ezt az elismerést, hanem egy olyan bor, ami hungarikum. A mi egri bikavérünknek a legfontosabb összetevője a kékfrankos, aztán merlot, cabernet franc és cabernet sauvignon. Ez a négy szőlőfajta  

- mesélte örömtelien Doktor Lőrincz György fia. 

Egyébként nem akármekkora területen, összesen 45 hektáron gazdálkodnak, négy település - Eger, Egerszalók, Egerszólát és Demjén - határában. Kilenc dűlőn termesztenek szőlőt: a Magyalos-dűlőn, a Pap-Tag-dűlőn, a Ferenc-hegy-dűlőn, a Kovászó-dűlőn, a Hangács-dűlőn, a Boldogságos-dűlőn, a Kis-Eged-dűlőn, a Nagy-Eged-dűlőn és a Nagy-Eged-hegy-dűlőn, amely Eger emblematikus dűlője. Nem véletlenül, hiszen Közép-Kelet-Európa legmagasabban fekvő pontja, ahol még szőlőt termesztenek: 501 méter magasan van az utolsó szőlőtőke. Ráadásul Eger és környéke nagyrészt vulkanikus talaj, riolittufa, és ennek a borvidéknek a szívében van egy tengeri üledékes mészkőhegy. Nagyon régen nyilván a Pannon-tenger hullámzott ott.

EZ IS ÉRDEKELHET

St. Andrea központjába, a pincében számos hordó található, az 500 literes hordó a legáltalánosabb, de mellette van egy 2000, majd egy 2500 literes is. De vannak kisebb, burgundi típusú hordóik is, ami azért fontos, mert szeretnék fajtákhoz igazítani a hordóikat. Nem véletlen, hogy Burgundiában a legjobb chardonnay és pinot noir borokat kis hordókban érlelik. 

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?