A hazai gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti volt 2013-ban, de az 55 év felettiek aránya is emelkedett 2010-hez képest. A KSH legutóbbi gazdaságszerkezeti összeírása alapján a középkorú gazdálkodók aránya is csökkent. A segítő családtagok között azonban egyre nagyobb arányban találhatunk 35 év alattiakat, ami bizakodásra adhat okot.

A KSH 2015-ben publikált adatai ezt mutatják:

Az utódlás nemcsak az agráriumot érinti idehaza, hanem az egész magyar gazdaságot, hiszen a magánszektorban a vállalatok többsége a rendszerváltozást követően jött létre, vagy ekkor került magánkézbe. Így a most nyugdíjba készülők jelentik az első generációt és nincs előttük az utódlásra már jól kialakult gyakorlat. A nyugati versenytársaknál más a helyzet, hiszen az ottani termelésben számos esetben lehet találkozni több generációs családi vállalkozásokkal, gazdaságokkal.

Amikor elérkeznek a kritikus ponthoz

Egy vállalkozás életében a stafétabot átadása igencsak kritikus pont, hiszen meg kell tudni tartani a fáradtságos munkával felépített már meglévő gazdaságot, majd az új generációnak is hozzá kell tudni járulnia annak fejlődéséhez. Rossz hír, hogy egyes felmérések szerint az utódlást a cégek kétharmada nem éli túl.

Szép számmal vannak olyan gazdálkodók, ahol például egyáltalán nincs utód, akinek át lehetne adni majd a vállalkozást. Az ilyen gazdaságok a jövőben megszűnhetnek és átvehetik helyüket tőlük erősebb, és biztosabb jövőképpel rendelkezők. Nyilván más kérdés, hogy ez milyen mértékű birtokkoncentrációt eredményezhet a jövőben.

MTI-fotó: Oláh Tibor

Azonban sok helyütt nem az utód hiánya jelenti a főproblémát, hanem az, hogy az új generáció egészen egyszerűen érdektelen a gazdálkodás iránt. A fiatalok között is lehet különbséget tenni e tekintetben, hiszen vannak, akik az agráriumhoz kapcsolódó területen dolgoznak (például egy-egy multinál vagy nagyvállalatnál), míg mások teljesen más irányba indultak el. Az utóbbiaknál a generációváltás azért is megkérdőjelezhető, hiszen például egy légkondicionált budapesti irodából nehéz vidéken eredményesen gazdálkodni.

Konfliktusokkal terhelt időszak

A tapasztalatok szerint az utódlás sok helyütt konfliktusokkal terhelt. Ez egyrészt az idősebbeknél abból fakad, hogy érzelmi stresszt jelent a vezetés elengedése, másrészt sokakat bosszant a fiatalok tapasztalatlansága is. Persze az ifjúságot sem kell félteni, hiszen mindent azonnal akarnak, és azt hiszik, mindent tudnak.

Mind a Közös Agrárpolitika, mind a hazai Vidékfejlesztési Program külön figyelmet szentel a fiatalok kiemelt támogatásának. A gazdálkodáshoz kedvet kapó fiatal gazdák továbbra is egyszeri, 40 000 eurós támogatásra pályázhatnak az induláshoz. Igaz, a korábbi évekhez képest ehhez megváltozott feltételrendszer tartozik, de a támogatási forma megmaradt. A közvetlen, terület után járó támogatásoknál is 90 hektárig többletforrásokhoz juthatnak a fiatalok.

Plusz 10 százalék a vidékfejlesztésben

Az elmúlt években a fiatal gazdák indulását segítő támogatásoknak köszönhetően több ezer fiatal gazda kezdett gazdálkodni. Az új Vidékfejlesztési Programban számukra az alaptámogatáshoz további plusz 10 százalék támogatási intenzitás jár, amely komoly összegeket jelenthet egy-egy nagyobb beruházásnál. Jól látszik, hogy a fiatalok pályán tartása a cél.