Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A 2013 és 2018 közötti időszakot lefedő jelentés hanyatlást mutat az előző hat évhez, a 2007-2012 közötti időszakhoz képest, amikor a természetes élőhelyek 77%-a volt kedvezőtlen állapotban. Carlos Romano, az EEA szakértője és a jelentés egyik készítője kijelentette, hogy Európában egyértelműen egy nagy volumenű helyreállításra van szükség. Ez nem csupán a biológiai sokféleség, hanem az éghajlatváltozás szempontjából is indokolt.
Az élőhelyekre, valamint állat- és növényfajokra egyebek között az intenzív mezőgazdasági termelés, a városok terjeszkedése - karöltve a turizmussal és a rekreációval -, a nem fenntartható erdőgazdálkodási tevékenységek, a légszennyezés, a betolakodó fajok, az illegális vadászat és halászat, valamint az éghajlatváltozás jelent fenyegetést. A vizsgált hat évben az EEA több mint 67 ezer olyan emberi tevékenységet azonosított a 28 európai uniós tagállamban, ebbe még beleértve Nagy-Britanniát is, amelyek ártalmasak a környezetre.
A vizsgált 463 madárfaj kevesebb mint felének, 47%-ának jó a védettségi állapota az Európai Unióban, ami 5%-os visszaesés a 2007-2012 közötti időszakhoz képest. A "kedvezőtlen vagy rossz" állapotban lévő fajok aránya 39%, ami 7%-os növekedés a korábbi periódushoz képest. A beporzók számára fontos élőhelyek védettségi állapota jobban romlott, mint más természeti területeké. A jelentés a természetes élőhelyek mindössze 15%-át sorolja jó, míg 81%-ukat a kedvezőtlen vagy rossz védettségi szintbe. A füves területek, dűnék és mocsarak azon területek közé tartoznak, amelyek állapota erősen romlik, az erdőterületek esetében azonban jelentős javulás figyelhető meg. A tengeri területekre vonatkozóan kevés az adat. A vizsgált állatfajok 27%-a jó védettségi státusszal rendelkezik, ami bár alacsony arány, de még így is 4%-os növekedést jelent a 2007-2012 közötti időszakhoz képest.
A természetvédelmi erőfeszítések kifizetődését jelzi, hogy a Natura 2000 hálózatba tartozó élőhelyek állapota jobb, mint más természeti területeké. Az Európai Unió szárazföldi területének 18%-a - ez 2012 óta változatlan -, tengeri területeinek 10%-a, ami a korábbiakhoz képest 4%-kal több területet jelent, tartozik az ökológiai hálózatba.
- hangsúlyozta Hans Bruyninckx, a koppenhágai székhelyű EEA ügyvezető igazgatója.
