Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az újonnan megalkotott, önnedvesítő talaj nagyban kiterjesztheti a Földön a megművelhető területek határát, ugyanis így olyan helyeken is lehetővé válhat a növénytermesztés, amelyeket mostanáig erre alkalmatlanként tartottak számon az emberek. A Texasi Egyetem közleménye szerint a találmányuk az aszályok idején a vízfelhasználást is nagyban le tudja csökkenteni, írta meg a Future Farming.
A "légköri öntöző rendszer" névre keresztelt találmány valójában egy olyan szuper nedvszívó képességgel rendelkező gél, ami ki tudja vonni a nedvességet a levegőből. Amikor a talaj hőmérséklete elér egy bizonyos magasságot, a gél kiadja magából az eltárolt vizet, ami így a környező növények által felhasználhatóvá válik. A talajba kerülő nedvesség egy része visszakerül a levegőbe, növelve annak páratartalmát, ami viszont ismét aktiválja a gélt.
- jelentette ki Kujhua Csü, a Texasi Egyetem Walker Gépészmérnöki Tanszékének anyagtudományi docense, a kutatás egyik vezetője.
Az új talaj minden egyes grammja megközelítőleg 3-4 grammnyi vizet képes felvenni. A mérnökök szerint a növények vízigényétől függően négyzetméterenként 0,1-1 kilogrammnyi ilyen gélre lenne szükség ahhoz, hogy megfelelő nedvességgel lássa el azokat. Az új anyag a hűvösebb, páradúsabb időszakokban vonná ki a levegőből a nedvességet. A napsugárzás melege hatására pedig kiengedné magából a vizet a talajba.
A kutatók a kísérleteket a Texasi Egyetem Cockrell Iskola Mérnöki Oktatóközpontjának tetején végezték el. Ezek eredményeként megállapították, hogy a hidrogél talaj több nedvességet tudott megtartani, és azt is jobban, mint a szárazabb területeken található talajok. Emellett az is kiderült, hogy ennek az új fajta talajnak kevesebb vízre van szüksége a növények termesztése során. A négy hétig tartó kísérletsorozat során a kutatók arra jutottak, hogy az általuk kifejlesztett talaj a kezdő vízmennyiség 40%-át volt képes megtartani, és azt a kísérlet teljes időtartama alatt, míg a hagyományos homokos talajok már az első hét után elvesztették nedvességtartalmuk 80%-át.
Egy másik kísérlet során a kutatók retket ültettek mindkét fajta talajba. A hidrogél talajban a növények 14 napig is életben maradtak úgy, hogy csak a kísérlet elején öntözték meg őket. A homokos talajban az első napokban többször is megöntözték a növényeket, de azok közül az öntözési időszak után két nappal már egy sem volt életben.
- mondta el Fej Csao, Csu csapatának egyik kutatója.
A vízgyűjtő talaj az első olyan nagy technológiai újítás, amelyen Kujhua Csu csoportja már több mint két éve dolgozik. A kutató elmondta, hogy ezek a gélek csak a jövőben kerülhetnek majd kereskedelmi forgalomba, mert egyelőre még meglehetősen drága az előállításuk. Kujhua Csu ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a gél a hagyományos talajokkal is elkeverhető lesz, azok hatékonyságának fokozása érdekében, vagyis egyfajta talajjavítóként is lehet majd rá gondolni.
