A földjogi változásokat óvatos optimizmussal várja a szektor, számtalan olyan kérdés van ugyanis a birtokrendezéssel és a földforgalmi szabályozással kapcsolatban, amire nem mindegy, hogy milyen válasz születik - mondta Fazakas Péter, a Takarék Agrár Igazgatóság elemzés-, termék és folyamattámogatási vezetője. Ilyenek például a nem fellelhető tulajdonosok, az osztatlan közös tulajdon felszámolása, a különböző folyamati egyszerűsítések, vagy akár az öröklési szabályok. A földforgalmi szabályozással kapcsolatban a szakember kiemelte, hogy fontos kérdés lesz az elővásárlási jogok módosítása és észszerűsítése, valamint a feles bérlet és részesművelés kivezetése.

Az osztatlan közös rendezése gyerekjáték lesz az agrárörökléshez képest

A Kelet-magyarországi Agrárfórum kulcstémája a föld

A földjogi változásoknak az egész mezőgazdaságra óriási hatása lehet majd, a birtokrendezés például potenciálisan a teljes mezőgazdasági terület 52 százalékát, a szántóterület pedig körülbelül 30 százalékát érintheti - tájékoztatott Fazakas Péter. Itt tipikusan kisbirtokokról van szó, amelyek többsége nem bérelt föld, hanem saját tulajdon, az azonban kérdéses, hogy ezek részei-e nagyobb gazdaság által művelt birtoknak. A 2016-os adatok szerint a 300 hetkárnál nagyobb földek 87,2 százaléka bérelt föld volt, az 50 és 300 hektár közöttieknek pedig a 47,2 százaléka. Az új szabályozások hozzájárulhatnak majd ahhoz, hogy a kisbirtokokat bevonják a mezőgazdaság körforgásába, illetve az árutermelésbe - tette hozzá. 

A birtokrendezés hatására ugyanakkor látványosan javulhat a magyar mezőgazdaság versenyképessége, és felgyorsulhat az amúgy is éppen tartó birtokkoncenráció, vagyis hatékonyabb lehet a géphasználat, valamint nőhet az árutermelésben részt vevő összterület - emelte ki a szakember. Fazakas több lehetséges eredményt is felsorolt, ami a birtokrendezés hatására történhet az agráriumban, ilyenek akár az agrotechnikai hatások, hiszen az öntözési beruházások előfeltétele sok esetben a birtonrendezés, ugyanakkor diverzifikálódhat a vetésszerkezet is. A pénzügyi hatások között említette a javuló eredménypotenciált, illetve azt, hogy a birtokrendezés után ezek a földek finanszírozhatóvá válnak a bankok számára, hiszen fedezeti értékkel bírnak majd.

A szakember külön kitért arra, hogy az öntözhetőség javításában hogyan játszhatnak szerepet az új földjogi változások, habár hozzátette, hogy ez csak a kirakós egy része. Mint mondta, a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint 382 ezer hektár föld vonható be gazdaságosan az öntözésbe, a középtávú kormányzati cékitűzés ugyanakkor 100 ezer hektár 2024-ig. Fazakas összevetette a "Földet a gazdáknak programot " az "Új birtokrendezéssel" és elég látványos eltérések tárultak fel. Míg az előbbi 100 ezer hektár területet érintett, ez utóbbi közel 2,44 milliót, a "Földet a gazdáknak program" esetén ebből 180 ezer hektár szántó, míg az "Új birtokrendezésnél" csaknem 1,1 millió hektár, előbbinél a földdarabok száma 9-10 ezer darab, az átlagos parcellaméret pedig 20-22 hektár, míg az utóbbinál 1,05 millió darab földről van szó és az átlagos parcellaméret 2,3 hektár.