Miközben a magyar borászok párás nyárral küzdöttek, a franciák nagy mennyiségben semmisítik meg a felesleges bort.
Áder János kiemelte, hogy a megtermelt élelmiszer egyharmadát nem fogyasztjuk el.
A címkéken fel kell majd tüntetni a kalóriatartalom mellett a pontos összetételt, ami nem kis fejfájást okoz a termelőknek.
Franciaország 200 millió eurót költ a felesleges borok megsemmisítésére a kereslet csökkenése miatt.
Átláthatóbb árképzést és magyarázatot követelnek az élelmiszer-feldolgozók – attól tartanak, jövőre még magasabb lehet az EPR-szabályozás terhe.
A régóta tartó kedvezőtlen trendek a teljes borszektort sújtják, de a kisebb szereplők különösen pengeélen táncolnak.
Majdnem elpusztult a szőlészet a tavalyi aszályban: idén is izgulnak a termésért a tokaji borászatnál
Több komoly kihívással kell megküzdenie a magyar borágazatnak, kérdés, hogy sikerül-e.
Csökken a borosüvegek után a kiterjesztett gyártói felelősség keretében fizetendő díjtétel mértéke.
Hogyan hat a klímaváltozás a Tokaji borvidékre, és annak leghíresebb borára, az aszúra?
Míg itthon alig veszik őket, Amerikában sorban állnak az úgynevezett natúr borokért.
Július 1-jével módosult a bortörvény, ezekre érdemes lesz odafigyelnie a magyar borászoknak.
Százmilliárdos többletköltséget jelent a gyártói felelősség bevezetése az élelmiszergyártóknak.
Lezárult az Agrárminisztérium által megrendelt, az ePincekönyv kialakítására indított projekt.
Változik az eredetvédelmi szabályozás a Nagy-Somlói borvidéken, egységesen csak a Somló név marad használatban.
A klímaváltozás hatására teljesen megváltozhat a szőlészet és a borászat Ausztriában.
Az egyablakos ügyintézés a HNT által felügyelt informatikai rendszeren keresztül, a hegybírók közreműködésével valósul meg.
A kiskereskedelmi láncok árcsökkentésre próbálják rávenni a magyar borászokat, akik viszont épp árakat szeretnének emelni.
Milliós tételben is lehet jó bort készíteni, a lényeg a stabilan magas minőségen van.
Mád nem hagyja magát, és a hegyközségektől függetlenül szervezi önmagát tovább, nem várva a "borvidéki csodát" tétlenül.
Az elmúlt években a hazai burgonyatermés rendszerint már január végére vagy február közepére elfogy, így tavaszig sem tart ki.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Nem volt zökkenő- és feszültségmentes az új Közös Agrárpolitika első éve sem Magyarországon.
A fenntarthatóság, az állatjólét és az egészséges életmód is egyre fontosabb szempont a fogyasztóknak.
A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.