Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke alapproblémának nevezte, hogy a megtermelt élelmiszer egyharmadát nem fogyasztjuk el, kidobjuk, Magyarországon is rengeteg élelmiszer kerül a szemétbe. A kérdés az, hogyan mentsük meg ezeket, illetve az élelmiszerhulladékból hogyan lehet értéket teremteni - fűzte hozzá. Dalmadi Júlia kifejtette: bár inkább arról hallunk, hogy nő a bolygó népessége, és gondot okoz, hogy a növekvő népességet ellássuk élelmiszerrel, valójában azonban már termelünk annyit, hogy mindenkinek jusson, csak nincs egyenlően elosztva az élelmiszer a világban. A legtöbben arra próbáltak megoldást találni, hogyan tudnánk még többet termelni, ám az élelmiszergyártás sok termőföldet, vizet, erőforrást vesz igénybe, és ezek végesek - mutatott rá az élelmiszer-futurista.
A szupermarketek polcai roskadoznak, és megvásárolunk élelmiszereket csak azért, mert akciósak - említette a pazarlás egyik okát. A másik ok, amiért egy élelmiszer szemétbe kerül, hogy nem felel meg a minőségi elvárásoknak, esetleg csak nem úgy néz ki, mint ahogy azt a fogyasztó elvárja. Emellett vannak olyan alapanyagok, olyan részei egy termésnek, amelyről nem is tudjuk, hogy tápanyagban gazdag, és ehető is lehetne, ezért dobjuk ki - folytatta Dalmadi Júlia. Áder János felvetette, hogy az élelmiszer megmentésénél a régi tudást kellene feleleveníteni. Például ha megszáradt a kenyér vagy a zsemle, zsemlemorzsát készíthetünk belőle, disznóvágáskor a húsnyesedékből kolbászt, a felesleges gyümölcsből lekvárt vagy pálinkát. Tehát ennek megvan a kultúrája - emelte ki a volt köztársasági elnök. Dalmadi Júlia megjegyezte, hogy pénzt is dobunk ki azzal, ha valamit nem használunk fel. Kényelemre törekszünk, és ennek ára van, ez landol a kukánkban - tette hozzá.
Első termékükről, a sörtörköly granoláról azt mondta, a sörtörköly a sörgyártás mellékterméke, ami eddig legjobb esetben állati takarmányozásra került, de sokszor inkább a szemétbe. A "kézműves sörfőzde ökoszisztéma" nyitott volt a kísérleteikre, így most már ez a rostban, fehérjében, B-vitaminokban gazdag alapanyag reggeliző pehely formájában jut el a fogyasztókhoz. Ezzel kezdtük a pazarlásmentes missziót - mondta Dalmadi Júlia. Most már sok visszatérő vásárló van, egyre több viszonteladó, online szupermarketekben is elérhető a granola, és van igény arra, hogy legyen más termék is ebből az alapanyagból - közölte. Beszélt arról is, hogy hamarosan egy krékert dobnak piacra, tehát "a sörgyártás melléktermékéből sörkorcsolya is lesz". Továbbá tesztelnek más melléktermékeket is, mint a szörpgyártásnál a gyümölcshús, rostok, héj, mag, sőt, van olyan termékük, amibe kávézacc kerül.
Dalmadi Júlia hangsúlyozta, hogy a céljuk nem az, hogy csak a saját portfóliójuk bővüljön, hanem hogy segítsenek más cégeket, hogy az ő portfóliójukban is megjelenjenek az újrahasznosított élelmiszerek. Áder János úgy vélte, mindez "színvonal emelkedéshez, kínálat bővüléshez, és az élelmiszerpazarlás csökkenéséhez vezethet". Megemlítette, hogy villányi borászok azt találták ki, hogy a szőlőmagot lehet porítani, és ez az őrlemény nagyon egészséges étrendkiegészítővé tud válni.