A tavasszal vagy ősszel bekövetkezett váratlan fagy számtalan kertet elpusztíthat. A vegetációs időszak elején pedig különösen roncsoló az olyan palánták számára, amik túl gyengék ahhoz, hogy túléljék a hirtelen hőmérséklet-csökkenést - írja a ruralsprout.com Még mielőtt belevágnánk a mentésbe, tisztázzunk néhány dolgot: 

Mi is az a fagy?

A fagy egy vékony jégrétegnek minősül, ami akkor keletkezik, amikor a vízgőz szilárd anyaggá változik, miközben fagypont alatti hőmérsékletnek van kitéve. A fagy károsítja a növényeket, amikor a növény sejtjeiben lévő víz jégkristállyá alakul, ami aztán megakadályozza a folyadékok mozgását és károsítja a szöveteket is. A 0 és 2 Celsius-fok közötti hőmérséklet nem okoz akkora pusztítást, mint a 0 fok alatti kemény fagy. 

Mikor várható fagy?

Az időjárás előrejelzések figyelemmel kísérése együtt jár a kertészkedéssel, ám néhány környezeti körülmény jellemzően fagyhoz vezethet. A felhős éjszakák például segítenek "elszigetelni" a földet a hirtelen hőmérséklet-ingadozástól, a derült égnek azonban hűsítő hatása is van, ami lehetővé teszi a hő légkörbe való távozását. Ha szélcsendes az idő, akkor megint csak hidegebbre lehet számítani, hiszen a nagyon enyhe légmozgás miatt a melegebb áramlatok nem tudnak eloszlani a földön. Persze nyilvánvaló, hogya hőmérséklet a fagy fő tényezője, különösen akkor, ha nedvesség is van a levegőben, ami aztán elősegíti a jégkristályok képződését.

Csúnyán elintézte a fagy a hazai gyümölcstermést: mutatjuk, mekkora a kár valójában

Van, ahol öt év alatt már harmadszor fordult ez elő.

Hogyan védjük meg növényeinket a fagytól?

Végzetes lehet a növényeink számára, ám ha odafigyelünk és készenlétben állunk, illetve alkalmazzuk az alábbi praktikákat, akkor felvehetjük a harcot a fagyok ellen.

1. Vigyük be a cserepes növényeket

Ha az előrejelzések fagyokat jósolnak, akkor várjunk alkonyatig, majd vigyük be a cserepes növényeket, hiszen sokkal érzékenyebbek a hidegre, sőt, a gyökérzetük is sokkal könnyebben károsodik. Válasszunk egy olyan helyet, ami nem túl meleg, - ez fontos, hiszen a hirtelen hőmérséklet-változás sokkot okozhat - például egy garázs vagy egy fészer ideális lehet. Mielőtt bevinnénk őket, győződjünk meg arról, hogy nem betegek-e és nincsenek-e rajtuk kártevők - éppen ezért tartsuk őket távol a szobanövényeinktől. Ha a fagyveszély elmúlt, akkor reggel tegyük vissza őket a helyükre.

2. Öntözzünk délutánonként

Bár elsőre ellentmondásosnak tűnhet, de a talaj nedvesen tartása segíthet megvédeni a növényeket a hidegtől. A nedves talajnak szigetelő hatása van, ami aztán éjszaka hőt sugároz felfelé. Ha az öntözés mellett döntünk, akkor mindenképpen délben tegyük, amikor már valamelyest melegebb az idő.

3. Adjunk hozzá egy vékony réteg mulcsot

Ahogyan az embereknek jól jön egy vastag pulcsi a hidegben, úgy a talajnak is szüksége van valamire, ami megvédi a hirtelen hőmérséklet-ingadozástól. Használhatunk szalmát, faforgácsot - fontos, hogy ez ne kezelt fából származzon - vagy éppen leveleket, a lényeg az, hogy megfelelő szigetelést biztosítson. Hagyjunk ki 2-5 centit a szár körül, hogy a talaj melege fel tudjon jutni. Bár ez az egyik legjobb megoldás a hideg elleni védekezésben, tartsuk szem előtt, hogyha elkezd melegedni az idő, akkor a nagy részét távolítsuk el a talajtakarónak. 

4. Egyes növényeket letakarhatjuk egy búrával is

Ezek a búrák harang alakú, műanyagból vagy üvegből készült burkolatok, amik segítenek melegen tartani a kisebb méretű növényeket. Meg is tudjuk őket vásárolni, ám sok dolgot találhatunk otthon is, amik szintén jól tudnak funkcionálni. Ilyen például egy virágcserép, egy vödör vagy egy műanyag kanna/nagyobb vizes palack. Ha ez megvan, nincs is más dolgunk, csak este fejjel lefelé rátenni a kis növényeinkre. Reggel viszont szedjük le, hogy hadd érje őket rendesen a napfény.

5. Használjunk takarót

A nagyobb növénycsoportok védelme érdekében takarjuk le őket takarókkal, lepedőkkel vagy törölközőkkel - ezek is pulcsiként szolgálhatnak nekik. Mielőtt leterítenénk bármelyiket, tegyünk karókat a virágok közé, hogy amikor betakarjuk őket, akkor sátorszerű szerkezetet hozzunk létre. Arra figyeljünk, hogy ne tekerjük körbe velük a növényeket! Az extra fagyállóság érdekében hozzáadhatunk egy műanyag réteget is, például egy ponyva vagy egy régi zuhanyfüggöny tökéletes lehet. A műanyag viszont ne érintkezzen a növények egyetlen részével sem, mert kárt tehet bennük. A sarkokhoz tegyünk köveket vagy tégladarabokat, hogy ne fújhassa le a takarót a szél. Közvetlenül sötétedés előtt takarjuk le őket, másnap reggel pedig távolítsuk el. Ha folyamatos veszélyt jelent a kerteknek a fagy, akkor célszerű beszereznie egy újrafelhasználható, speciálisan erre a célra gyártott takarófóliát.

6. Takarjuk körbe a fákat

Nemcsak a kisebb növényekről, hanem a fákról is gondoskodnunk kell annak érdekében, hogy elkerülhessük a károkat. Az 1 és 4 év közötti fiatal fák sokkal érzékenyebbek a fagyra, ami akár teljesen el is pusztíthatja őket. A tavasszal fagynak kitett gyümölcsfák rügyei és virágai is károsodhatnak, így jelentősen kevesebb termést eredményezhetnek, sőt, az sem elképzelhetetlen, hogy egyáltalán nem lesz termés. A citrusfák különösen érzékenyek, ha fagypont alá csökken a hőmérséklet, így mindenképpen védeni kell őket.

A védelem érdekében tekerjük körbe a fák törzseit takarókkal, törülközőkkel, kartonokkal vagy rongyokkal. Kezdjük a tekerést a törzs aljától, figyeljünk arra, hogy a rétegek fedjék egymást. Mindezt addig ismételjük, amíg el nem érünk a legalacsonyabb ágakig. A körbetekert anyagot rögzíthetjük zsineggel vagy lényegében bármivel, ami állja az időjárás körülményeit. Ha a hőmérséklet hosszabb ideig fagypont körül alakul, akkor egy műanyag fóliát is körbetekerhetünk az anyagokon.

7. Tartsuk mozgásban a levegőt

Amikor már hatalmas földterületeket is fenyeget a fagy, akkor a gazdák különféle módszereket alkalmazhatnak a szél szimulálására. Ezeket nagy ventilátorokkal tudják előidézni, vagy alacsonyan repülő helikopterekkel, így a levegő megfelelően fog áramlani a növények fölött. Noha egyik sem praktikus és könnyen kivitelezhető a kertben, a fagykárok megakadályozására a légmozgás nagyszerű célt szolgál. Ha például kisebb ventilátorokkal kísérleteznénk, nagyon fontos, hogy ne olyanokat használjunk, amiket benti hűtésre gyártottak! Léteznek már kültéri használatra készített ventilátorok is, amik állják az időjárási körülményeket. Ha tudjuk, tegyük őket védett helyre, és tegyük lehetőleg magasabb helyre, hogy a melegebb levegőt tudja fújni.

Lenyűgöző látvány: így védekeznek a francia szőlősgazdák a fagy ellen

Lángoló fáklyákkal próbálják megmenteni Burgundiában az idei szőlőtermést.

Mit csináljunk a fagyok után?

Onnan fogjuk tudni, hogy a legnagyobb igyekezetünk ellenére is keletkeztek károk, hogy a levelek és az ágak feketévé vagy barnává váltak. Mielőtt metszeni kezdenénk, várjuk meg, míg felmelegszik a levegő és elmúlt a fagyveszély. Az elhalt ágak és gallyak némi védelmet is nyújthatnak, ezért csak akkor távolítsuk el őket, ha újra elkezdenek növekedni.

Hogyan készítsünk fagytűrőbb kertet?

Sok szívfájdalomtól és pániktól megkímélhetjük magunkat, ha megfelelően tervezzük meg a kertünket. A régiónkban honos növények például sokkal jobban tudnak alkalmazkodni a változó időjárási körülményeknek. Válaszhatunk fagyálló növényeket is, amik például a sáfrány, az árvácska, a tulipán és a körömvirág - nem mellesleg nagyon szép virágok is. Ám vannak olyan ehető növények, amik a fagy hatására még ízesebbek és finomabbak lesznek, ilyen például:

• Gyökérzöldségek: cékla, répa, paszternák, sárgarépa, hagyma, fokhagyma, retek
• Keresztesvirágú zöldségek: brokkoli, kelkáposzta, karfiol, kelbimbó, káposzta
• Levélzöldségek: spenót, saláta, mángold, rukkola, tatsoi.

Amikor a kertet tervezzük, próbáljuk meg elkerülni az erősen fagyérzékeny növények ültetését az alacsonyan fekvő területekre és a talaj mélyedéseibe is. Minél jobban közelítünk a talajhoz, annál hidegebb a levegő, ezért érdemes emelt ágyásokba vagy olyan tartókba ültetni őket, amiket aztán könnyedén bevihetünk egy védett helyre.