Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Petőházi Tamás, a kamara osztályelnöke elmondta, hogy a szántóföldi növénytermesztés szempontjából már a téli időjárás sem volt optimális. Egyrészt nem volt hóborítás, másrészt pedig az enyhe idő miatt is alig pusztultak a kórokozók és a kártevők. A tavasz is korábban érkezett meg a szokásosnál, ráadásul egy több mint tíz hétig tartó szárazságot hozott magával, amelyet megszenvedtek az őszi vetésű kultúrák. A napokban 30-80 milliméter közötti eső érkezett, ez azonban lokálisan, több helyen óránként 20-30 milliméter körüli intenzitással, amely néhol már károkat okozott.
Az eső a hosszabb érési idejű gabonák szemtelítődésében még segíthet, ugyanakkor a repceállományok állapotát már nem tudja befolyásolni, így a repce termésmennyiségében akár 30%-os kiesés is várható. Búzából közepes termésre van kilátás. Az aratás a hagyományos időpontban, Péter-Pál napja körül indulhat meg a korai őszi árpák vágásával. A kapás növényeknek jót tett a csapadékos időjárás, azonban a napraforgó növényvédelmi munkáit nehezítette az esőzés, tette hozzá Petőházi Tamás.
Mártonffy Béla, a NAK kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke szintén azt emelte ki, hogy a kertészeti kultúrák számára is kedvezőtlen volt az elmúlt hónapok időjárása. Az enyhe tél a kórokozókat, kártevőket alig gyérítette, a korán beköszöntő tavasz miatt hamar elindult a gyümölcsfáknál a rügyképződés.
A gyümölcsök virágzásának időszakában szinte heti rendszerességgel érkeztek fagyok, így minden gyümölcsfajt károsított a hideg időjárás. Emiatt a szokásos termésmennyiség felére, 500 ezer tonnára lehet számítani idén gyümölcsből. A mostani, az átlagosnál hűvösebb, csapadékos időjárás vontatottá teszi a szamóca érését, a cseresznyénél és a meggynél repedést, így minőségromlást idézhet elő.
A szabadföldi zöldségkultúrákban a tavaszi aszály késleltette a mag kelését és a palánták fejlődését. Emiatt, illetve a hűvös éjszakák miatti hőösszeg-hiány következtében az átlagosnál 7-10 nappal később érnek a növények. Ez bizonyos kultúrák esetében hátráltathatja a másodvetéseket. Ugyanakkor a mostani esőzések a szántóföldi zöldségekre kedvezően hathatnak, részben ellensúlyozhatják az aszály káros hatásait, jegyezte meg Mártonffy Béla.
