Sajnos évről évre egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás az egész világon, ez alól Magyarország sem kivétel. Kései fagyok, kiszámíthatatlan aszály, özönvízszerű esőzések, orkán erejű szél - ezek mind-mind komoly gondokat okoznak a termelőknek. Alternatív lehetőségek pedig nincsenek, egyelőre nincs megoldás a szélsőséges időjárási viszonyokra, csupán a remény marad meg a legtöbb esetben a gazdáknak. A sáfrány esetében azonban más a helyzet, hiszen az extrém körülményekhez is tud igazodni. Persze, ez azért nem teljesen fedi a valóságot. 

Bárki termeszthetné Magyarországon is ezt a luxusfűszert: kilója akár milliókat is érhet

Ez a növény lehet a magyar termelők válasza a szélsőséges időjárásra.

Bár azt már több forrásból is hallhattuk, hogy a sáfránynak kedveznek a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok, ez viszont nincsen teljesen így. A Gyógynövény Szövetség és Terméktanács megkeresésünkre elárulta, hogy ez a növény alapvetően melegkedvelő, mediterrán származású, ezért termesztik elsősorban az ennek megfelelő éghajlatú területeken. A kiszámíthatatlan csapadékeloszlás azonban nem meglepő módon egyik növény számára sem ideális. A sáfrány ugyan melegkedvelő és szárazságtűrő, de nem mindegy, mikor van szárazság és mikor eső. A párás, csapadékos időben betegségek léphetnek fel, a gumó elrothad, valamint az erős téli fagyokat sem bírja.

Nem csak a gasztronómiában használható fel

A sáfrányt napjainkban azon kívül, hogy az egyik legdrágább egzotikus fűszernövényünk, gasztronómián túl a kozmetikai iparágban és a gyógyászatban is használják. A virágból készült oldószeres kivonat hatóanyagait vizsgáló klinikai tanulmányok alapján ígéretes lehetőség mutatkozik bizonyos mentális betegségek, stresszoldás kezelésében, időskori makuladegeneráció lassításához. Gyógyászati értelemben viszont még sok klinikai kutatásra lenne szükség, mivel ez a termék alapvetően fűszer, és csak másodlagosan népi gyógyszer.

A termesztése sem egyszerű feladat

- tudtuk meg a Gyógynövény Szövetség és Terméktanácstól.

Hozzátették, hogy a növénynek a virágait szedik le, és abból kicsipkedik a bibét, ami a tényleges termék. Ez pedig rendkívül lassú, sok kézi munkát igénylő folyamat, amit ráadásul kíméletesen kell végezni. De itt még mindig nem fejeződik be a sor, hiszen ma egyéb speciális, kíméletes módon kell szárítani az anyagot - hagyományosan parázson. A hozama is igen alacsonynak mondható, hiszen hektáronként mindössze 3-20 kilogrammra lehet számítani a sáfrány esetében. A betakarítás ráadásul őszre (októberre-novemberre) esik, amikor más mezőgazdasági munkálatok is javában zajlanak, és az időjárás is kihívást jelenthet, mind a betakarítás, mind pedig a szárítás szempontjából.

De miért ilyen drága?

A világon luxusfűszernek számít, kilogrammonkénti ára ugyanis elérheti a több millió forintot is. Valószínűleg már sokunkban felmerülhetett a kérdés, hogy mégis miért kerül ennyibe ez a fűszer? Az alábbi válasz után megérthetjük, hogy mi is áll a háttérben: legalább 100 ezer darab bibe szükséges egy kilogramm termékhez, a bibék betakarítása kézzel történik, valamint, mint említettük, a kézimunkaerő-igénye igen nagy. Így hát már talán nem is annyira meglepő, amiért megkérik az árát.

Hiába a napi 15 ezres bér: nem találnak idénymunkást a magyar kertészetek

Kritikus a munkaerőhiány a magyar földeken.

Magyarországon is biznisz lehet a sáfránytermesztésből?

Itthon nem egyszerű felfuttatni egy új terméket és betörni vele a piacra. A sáfrány manuális leszüretelése miatt hazánkban már az ennél kisebb megerőltetést és fizikai igénybevételt jelentő mezőgazdasági és kertészeti munkára sem könnyű elegendő idénymunkást találni. A telepítés drága, a szaporítóanyag beszerzése pedig bonyolult, ha mindez nem lenne még elég, a felsoroltakat néhány évente meg is kell ismételni, hiszen az állományok nem tarthatók fenn hosszabb ideig. Hazánkban egyébként régebben jelentős volt a sáfránytermesztés, aztán azonban eltűnt az országból. Kérdés, hogy a jövőben várható, hogy ismételten felfut-e ennek a növénynek a termesztése itthon?

- fejtette ki gondolatát a Termékszövetség.

Ez zseniális: egy elfeledett halfajt vonnának be a termelésbe a magyar kutatók

A magyarok mostanáig szinte teljesen megfeledkeztek a őshonos csapósügérről.

A látszat néha csal

Ha csak körülnézünk az interneten vagy bármelyik üzletben, találkozhatunk pár száz forintos sáfránnyal is, ami azért is lehet meglepő, mert, mint ahogyan említettük is, köztudottan a legdrágább fűszerek egyike. De akkor hogy lehet az, hogy már 400 forint alatt is vásárolhatunk belőle? Könnyen. A fűszert egyébként könnyen fel lehet ismerni, hiszen jellegzetes vörös, apró, vékony szálakból áll. Minél hosszabb, sötétebb, annál jobb, ám nem tartalmazhatja a bibének a virág szárában futó fehér, vagy sárgásfehér, alacsony hatóanyag és aromaanyag tartalmú részeit. Nem lehet benne porzódarab, sziromdarab, kosz, azaz idegen anyag sem.

Akad olyan eset is, mikor sáfrányos szeklicével keverik, ami szintén értékcsökkentő lehet. A jó minőségű, "igazi" sáfrányt sok helyen a mai napig összekeverik a nagyüzemi méretekben is termeszthető sáfrányos szeklicével. A szeklice, vagy más néven hamis sáfrány enyhén keserű, és illatra, illetve ízre is teljesen más, mint a drága társa.