Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A termőtalaj a gazdálkodók egyik legfontosabb tőkéje, és a versenyképes gazdálkodás szempontjából egyáltalán nem mindegy, milyen állapotban van. A talajegészség megőrzésében fontos szerepe van például a talaj kémhatásnak - emelte ki az Agrárszektor konferencián a témában tartott egyik szekcióülésen Wagner József. A Carmeuse Hungária Kft. mezőgazdasági üzletfejlesztője arról beszélt, hogy a talajok kémhatása azért meghatározó, mert nagymértékben befolyásolja a növények víz- és tápanyagfelvételét és a mikrobiológiai tevékenységet. A hazai viszonyok között a talajok pH-értéke 4 és 9 között változik, 4,5-ös szintnél már savanyú, ez alatt pedig erősen savanyú talajokról beszélünk. Adatai szerint a hazai 5,5 millió hektárnyi termőföldből 1,5 millió hektár erősen savanyú, 1 millió hektár közepesen, egyszóval 2,5 millió hektár mindenképpen javítást igényel kémhatás tekintetében.
Az ilyen talaj művelhetősége romlik, mivel nem tud vizet befogadni és tárolni a csapadékban szegényebb időszakokra. És nemcsak a pufferelő képessége, hanem a szerkezete is gyengül: a morzsalékos állapot egyre inkább degradálódik a poros, szélsőséges esetben már-már szerkezet nélküli állapot felé. Eltűnnek a pórusok, amelyek a megfelelő víz-, levegő- és hőgazdálkodás előfeltételei, ezáltal erősen korlátozódik a talajélet és a gyökérfejlődés. A negatív hatások meszezéssel javíthatóak. Wagner József szerint a műtrágyák helyett érdemes a differenciált kezelésre alkalmas talajjavító anyagokat használni a célra.
Az intenzív gazdálkodási gyakorlat eredményeként termőtalajainkban olyan folyamatok indultak be, melyek egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan fordíthatók vissza. Egyre általánosabb a talajélet elszegényedése, a vízmegtartó és regeneráló képesség jelentős csökkenése. A hazai gyakorlatban a talajvédelem egyáltalán nincs a helyén kezelve, mert még mindig a fizikai védekezés az elsődleges, a kémiai és a biológiai pedig mostohagyermekként háttérbe szorul - véli Imreh Gergő. A célzott tápanyag-utánpótlási megoldásokat kínáló Natur Agro Hungária Kft. szakmai igazgatója szerint a szakma egyik feladata, hogy a gazdák fejében átrendeződjön ez a sorrend.
Magyarországon rendkívül alacsony, mindössze 2 százalékot tesz ki az öntözött mezőgazdasági területek nagysága. Jelenleg 80 ezer hektáron öntözünk, holott a csatornáink nyomvonalai 200 ezer hektárra elegendő öntözhető területet tudnának biztosítani. Az egyre gyakrabban előforduló aszályos évek miatt nő a nyomás a gazdákon, hogy valamilyen formában öntözhetővé tegyék a területeiket. Mégis a magas költségek, valamint a hosszadalmas és bonyolult engedélyeztetés miatt sokan tartanak attól, hogy belevágjanak egy ilyen beruházásba. Mindenképpen csökkenteni kell a bürokratikus terhet, egyszerűsíteni az engedélyeztetési eljárásokat - hangsúlyozta a témában megtartott kerekasztal beszélgetés során a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke. Szólláth Tibor Zoltán szerint sokan amiatt nem vágnak bele a fejlesztésekbe, mert egyedül túl kicsik, nincsenek nagy összefüggő területeik, ezért a NAK megyei elnöke az összefogást elengedhetetlenül fontosnak tartja ezen a területen.
Kiemelt feladatként kezeli az agrártárca az öntözésfejlesztéshez szükséges beruházások előkészítését - erősítette meg Tanczné Óvári Csilla az Agrárminisztérium osztályvezetője. A Belügyminisztériummal együttműködve készül az öntözésfejlesztési stratégia, és létrejön egy öntözési ügynökség is, amely a 17 milliárd forintnyi éves fejlesztési forrás felhasználását is koordinálja majd. Ahogy a legtöbb ágazatban, itt sincs kellő számú, jól képzett szakember, ezért a szaktárca eltökélt amellett, hogy nemcsak felsőfokon, hanem a középfokon is mezőgazdasági és vízgazdálkodási ismeretekkel rendelkező szakembereket képezzen.
Az öntözés tervezésekor elsődleges szempont, hogy milyen kultúrákban és milyen célra kívánjuk használni: intenzívebbé szeretnénk tenni a termelést, vagy mérsékelni szeretnénk a vízhiány okozta lehetséges termésveszteséget egy csapadékpótló öntözéssel. A szabadföldön termesztett zöldségfélék mellett egyes szántóföldi növények - napraforgó, csemegekukorica, zöldborsó, cukorrépa - is meghálálják a plusz vízmennyiséget. A jelenlegi öntözött területeknek nemcsak a méretével, hanem minőségével is baj van. A két százaléknyi terület öntözésének egy része korszerűtlen, vízpazarló, energia- és vízhatékonysága is gyenge - vázolta a problémákat Kövesdi Ádám, a komplett öntözési megoldásokat kínáló Magtár Kft. öntözési iroda vezetője. Ma már nagy hangsúlyt kell fektetni a vízkijuttatás minőségére, ezen a területen is megjelentek a precíziós megoldások. A szakember szerint a pályázatok elhúzódó elbírálása nehéz helyzetbe hozta a beruházást már idén beindítani tervező gazdálkodókat. A legtöbb esetben az öntözőberendezések megrendelése, leszállítása és beüzemelése ugyanis további hónapokat vesz igénybe.
Az öntözési beruházások önmagukban is növelik a versenyképességet és a kiszámíthatóbb gazdálkodást tesznek lehetővé. Schober Gyula az Agrotec Kft. öntözési üzletágának vezetője szerint az időjárás változékonysága miatt a termelőknek a rentábilis működés érdekében lépést kell tartaniuk a technológiai fejlődéssel.
- tette fel a kérdést az Agrotec vezetője, aki szerint a jövőben kiemelt szerepe lesz majd azoknak az ember által épített rendszereknek, amelyek az adatok megfelelő válogatása és összekapcsolása alapján hoznak döntéseket. Náluk már tesztperiódusban van pl. egy a meteorológiai és a talajadatokat együttesen kezelő rendszer. A technika fejlődésével számos új fejlesztés jelenik meg a piacon. Ilyen a változó intenzitású öntözés, amely figyelembe veszi az eltérő talajfoltok nedvességét és vízháztartását, és ez alapján korrigálja a szórásképet, illetve a kiadott vízmennyiséget. Egyre több gazdálkodót foglalkoztat a fertigation, amikor nem tiszta öntözővizet, hanem vízoldható vagy folyékony tápanyag-készítményeket juttatnak ki az öntözéssel egy menetben. Így a tápanyagpótlás is egyszerűbben és költségkímélőbb módon valósul meg.
