Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Mivel a szőlő öntözésével kapcsolatos modern kutatások nincsenek hazánkban, így önerőből, a KITE Zrt. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem közreműködésével kísérletekkel is foglalkozik. Eredményeik igazolják, hogy mind a szőlő élettani paraméterei, mind a levelek tápanyagtartalma, vagy akár a szőlővesszők tömege és a termés mennyisége, minősége - összességében a növény vitalitása is - jelentősen javul az öntözés hatására - írja közleményében a KITE Zrt.
A bemutatón Hadászi László innovációs főigazgató vázolta fel a KITE Zrt. szőlőtermesztést érintő fejlesztési irányait, mint a szőlő öntözése, tápoldatozása és növényvédelme. Ez utóbbi témakörben a jövőben egyre nagyobb szerepe lehet a drónokkal végrehajtott növényvédelmi kezeléseknek, melyek végrehajtásának módja és a felhasználható szerek köre kapcsán számos kérdés merülhet fel. A rendezvényen bemutatásra került egy DJI Phantom 4 Multispectral felvételező drón és egy DJI Agras T30-as permetező drón is, amelyek erősségeiket a szántóföldi környezetben már bizonyították. Emellett a szőlészetekben és gyümölcsösökben is hasznát vehetjük, hisz különleges dönthető permetezőkarjai segítségével a lombkoronákat teljes mértékben átpermetezhetjük. Hadászi László az előadásában kifejtette, hogy a KITE Zrt. Innovációs Főigazgatóságán az utóbbi években történt fejlesztéseknek és a cég már meglévő meteorológiai állomáshálózatának köszönhetően a jövő évtől elérhetővé válik mind a szántóföldi, mind az álló kultúrákban a KITE öntözési szaktanácsadási alkalmazása.
A szőlő öntözési és tápoldatozási kérdéseit Dr. Szabó Emese fejlesztési osztályvezető járta körül. Előadásában kitért arra, hogy a klímamodellek szerint a következő évtizedekben az evapotranspiráció aránya a csapadékmennyiséghez viszonyítva növekedni fog, így a korábbi évtizedekben megszokott termésmennyiség és -minőség nem biztosítható majd stabilan öntözés nélkül. Az öntözés célja ugyanis a borszőlő termesztésében nem a maximális termés elérése, hanem a kedvezőtlen évjáratok hatásának kivédése és a szőlő vegetatív fejlődésének, valamint termésmennyiségének a termesztési célnak megfelelő szabályozása, ami garantálja az elérni kívánt minőséget. Bemutatta, hogy milyen módon segíthetik a mért légköri paraméterek és talajnedvességi értékek, valamint az ezekből származtatott mutatók a termelőket az öntözési kérdésekben hozott döntéseikben. A tápoldatozásnak, ezen belül is kiemelten a nitrogén-ellátásnak a vegetatív-generatív egyensúly kialakításában betöltött szerepe és a minőségre gyakorolt hatása is szóba került.
Dr. Bodor-Pesti Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének docense, a Transfarm4.0 Interreg program támogatásával kialakított szenzorhálózatot mutatta be az ültetvényben. Kutatásukban az állományklíma jellemzésére és a növényélettani folyamatok vizsgálatára szolgáló precíziós eszközök segítségével hasonlítják össze az öntözött és öntözetlen parcellákat. A bemutatón Dr. Váradi Gyula a kutatás külső szakértője ismertette az egyes szenzorok működését, és azok lehetséges felhasználását az öntözés időpontjának és módjának optimalizálásában.