Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A napraforgó tápanyagigényes növény, így a növényvédelem mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő tápanyagellátásra - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Ez magában foglalja az alaptrágyázást, a vetéssel egymenetben kijuttatott startertrágyázást és a lombtrágyázásokat is.
Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.
A napraforgó kálium iránti igénye különösen magas. A vegetációs időben egy jól fejlett állomány képes 300-400 kg/ha káliumot is felvenni. Ennek nagyrésze ahhoz szükséges, hogy a növény levélfelületét, illetve szárrészét kifejlessze, és csak kisebb része, hozzávetőlegesen 80 kg/ha fog a termés képzésére fordítódni. Ha optimális káliumellátásban részesítjük az állományt, sokkal jobb lesz a vízgazdálkodása, szárazságtűrő képessége, a betegségekkel szembeni ellenálló képessége is nő, valamint az olajképződésre is hatással van.
Jó termésátlag, megfelelő minőség eléréséhez nélkülözhetetlen a nitrogén hatóanyag, viszont figyeljünk arra, hogy a túlzott nitrogénutánpótlás nem javasolt, ugyanis rontja a kaszatok olajtartalmát, illetve a növényi szöveteket hirtelen megnyújtja, így csökken a gombás betegségekkel szembeni ellenállóképességük.
A foszfor élettani hatása, a napraforgó -mint minden más növény esetén is - a gyökerek fejlődésénél, a virágzási és termékenyülési folyamatoknál, illetve a termés mennyiségi és minőségi paramétereinek kialakulásánál van jelentős szerepe. Hiánya sokszor csak a termésmennyiség csökkenésében mutatkozik meg.
A napraforgónak közel azonos a kénigénye, mint a repcének, hozzávetőlegesen 40-50 kg kén hatóanyag/ha igénnyel lehet számolni. A nitrogén hatékony hasznosulása miatt szükséges tápelem, illetve fontos szerepe van a zsírok, olajok képződésében is.
A magnézium pótlásáról se szabad elfeledkeznünk, mivel befolyásolja az asszimilációs tevékenységet, illetve az itt megtermelt szénhidrátok elszállítását a magtermésbe, növelve ezzel az ezerszemtömeget, ami a terméseredményekben is megmutatkozhat.
A bór esszenciális mikroelem, sokrétű a szerepe a terméskötés és a virágzásnál is. A napraforgónak viszonylag nagy a bórigénye. Ha a bór már a kezdeti növekedéskor jelen van a magnéziummal együtt, akkor kiváló gyökérrendszert tud a növény fejleszteni, ami hozzájárul ahhoz, hogy több vizet és tápanyagot tud felvenni. Hiánya látványosan megmutatkozik meg, mint a deformált virágképződmények megjelenése, így később megfelelő termés sem tud ezekből kialakulni.
A mangán egyrészt a fotoszintézis szabályozásában játszik szerepet. Fokozza a növény asszimilációs teljesítményét, és ezáltal pozitívan hat a termésre. De nemcsak a fotoszintézist szabályozza, hanem a zsírsavak képzését is, így a mangán kijuttatásával magasabb olajtartalmat lehet elérni.
Gyakorlatban a foszfor és kálium hatóanyagok jelentős részét ősszel érdemes a területre kijuttatni, illetve egyre elterjedtebb az a gyakorlat, hogy vetéskor startertágyázásként juttatják ki a növényspecifikus mikrogranulátumokat, ami segíti növényeink kezdeti fejlődését. A nitrogént megosztva a magágy készítése előtt, illetve az esetleges fejtrágyázás vagy lombtrágyázás alkalmával jutassuk ki, hogy folyamatosan fel tudja venni a növény, és csökkentsük a hatóanyag veszteséget. Most, még a csillagbimbós állapot előtt érdemes a gombaölős kezelés mellé még beiktatnunk egy lombtrágyázást is, hogy optimális tápanyagellátással kezdődhessen a virágzás, majd termésképződés is.
