Mára eltűnt a versenytársak nagy része az energianád hazai piacáról a lengyeltóti Geri Gábor szerint. A növény termesztésével és értékesítésével foglalkozó Energianövény Team Kft. ügyvezetője úgy látja: korábban többen is nagy pénz reményében fogtak neki az energianád termesztésének, úgy gondolták, hogy gyorsan jövedelmező üzletet hozhat. Voltak olyan piaci szereplők is, akik vállalkozó szándékú embereket toboroztak, ám a termesztés folyamatában magukra hagyták őket, s ez sokak kedvét elvette a munkától.

 - mondta el az Agrárszektornak a vállalkozó.

A Somogy megyei termelő szerint nem telített a piac, jelenleg ők maguk sem tudnak annyi energianádat termeszteni, amennyit az azt elégető hőerőművek meg ne vennének tőlük. A szakember úgy véli: a magyarok többsége fél az újdonságtól, s nem mer kockáztatni, illetve azért sem fognak neki mások a termesztésnek, mert nincs elérhető állami támogatás az ültetvény beindításához. Utóbbira már többször kaptak ugyan ígéretet, ám egyelőre nem kaptak rá pénzt. A finanszírozás azért lenne kardinális kérdés Geri Gábor szerint, mert az energianád az első két évben nem hoz nyereséget, az első esztendőben terméssel sem számolhat a gazda. Az ugyan előfordulhat, hogy a második évben van annyi haszon, ami fedezi a betakarítás költségeit, ám jellemzően a harmadik évtől válhat nyereségessé az ültetvény. Ugyanakkor nagyjából tíz évben érdemes gondolkodni ahhoz, hogy a kezdeti költségek is megtérüljenek és jövedelmező üzlet válhasson a növényből. A lengyeltóti vállalkozó azt is elmondta: ők egy angliai testvércégtől hozták az első ültető gyökértörzseket (rizómákat), majd velük közösen hoztak létre farmokat itthon, melynek köszönhetően ma már magyarországi rizómákat ültetnek el. Megközelítőleg kétszáz hektáron gazdálkodnak: Somogyban több helyütt bérelt földeken termesztik az energianádat, s az ország más területein is vannak nem saját tulajdonban lévő, ám általuk ültetett, felügyelt területek, ahonnan szintén ők takarítják be, illetve vásárolják vissza a növényt.

 - emelte ki Geri Gábor.

Habár van igény az energianövényre, nem igen gondolkodnak bővülésben a termelő elmondása szerint. Az általuk gondozott mintegy kétszáz hektárnál nem tudnak nagyobbat ugrani, komolyabb tőke és befektetés híján kicsi hozzá a cég. Más irányban gondolnak, kisebb kutatásokat indítottak például különböző egyetemek segítségével, hogy kiderüljön, mi mindenre lehetne még jó az energianövény. Geri Gábor szerint eredményük is van arról, hogy például az OSB-laphoz hasonló táblát lehet fejleszteni energianádból, ami bizonyos paramétereiben még erősebb is lehet. Egy horvátországi papírgyárnál a papírkészítés lehetőségeit is bevizsgáltatták, ami szintén ígéretes eredményeket hozott. Ezen kívül mások is megkeresték őket különböző elképzelésekkel, melyek között még a ragasztókészítés lehetősége is felmerült. Ám egyelőre az energianád újabb hasznosítási módjai a fiókban maradnak, mert óriási befektetés vagy támogatás kellene ahhoz, hogy érdemi üzlet válhasson belőle - tudtuk meg a szakembertől.

 - magyarázta Geri Gábor.