Antal Gyula, a Syngenta zöldségvetőmag-üzletágvezetője a vállalat ócsai szakmai rendezvényén elmondta, hogy örvendetes lenne, ha több zöldség kerülne a háztartások asztalára a betegségek megelőzése érdekében, különösen egy ilyen, vírusokkal teli időszakban. A káposztafélék a zöldségeken belül ízletes, olcsó vitaminforrást jelentenek, ráadásul a termelésére a hazai adottságok - a kihívások ellenére - teljesen megfelelnek. A kora tavaszi időszakban a korai káposzta frissfogyasztása, a téli időszakban a savanyúkáposzta-fogyasztás területén lehetne növekedést elérni, amely a szegmens termelőinek versenyképességét is erősítené - hangsúlyozta a szakember.

A fejes káposzta, a kel- és vöröskáposzta termőfelülete az elmúlt évhez hasonlóan mintegy 3 ezer hektárt tett ki ebben az évben. Az egyéb káposztafélék, mint a brokkoli, a karfiol, a kínai kel és a karalábé termőfelülete kicsivel haladta meg az ezer hektárt. Antal Gyula ismertette, hogy az egyes szegmensekben, például a korai fejes káposzta területén növekszik a hazai frissfogyasztás. A salátafélék tekintetében a pandémia visszaesést hozott, ez a zöldségféle az éttermek, szállodák étlapjának fontos alapanyaga. A hagyományos fejes saláta viszont kifejezetten keresett. Az európai piacon a magyar káposztafelületek, salátafelületek nem jelentősek, exportpiacra itt nincs sok esélye a termelőknek, viszont a hazai termékek fogyasztásának promóciójával kapcsolatban még sok a tennivaló - mutatott rá a szakember. Magyarországon ugyanis a káposztafélék termőterülete folyamatosan csökken, emiatt a fogyasztók egyre inkább rászorulnak az import káposztákra, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.

Ömlik a német káposzta Magyarországra: de akkor hová kerül a hazai?

Közel kétszer annyi káposztát importál Magyarország, mint amennyit exportál.

Antal Gyula az ágazatra váró kihívások közül kiemelte az egyre szélsőségesebbé váló időjárást. Idén a kora tavaszi fagyok, lehűlések után nehezen indult az állományok fejlődése, majd a légköri aszályos napok számában rekordot döntő száraz nyár okozott problémát a termelésben. Mindezek hatásait korszerű öntözési megoldásokkal lehet enyhíteni. A csepegtető öntözés hatékonyabb, takarékosabb és növényvédelmi szempontból is biztonságosabb megoldást jelent. A káposztafélék növényvédelmében az idei év fő kihívását a rovarkártevők jelentették, ezek közül az eddig soha nem tapasztalt mértékű földibolha invázió okozott gondot. Emellett a hernyókártevők nyomása is magas volt, a káposztafélék esetében ez főleg a káposztalepkét és a káposztamolyt jelentette. A gazdaságok nagy problémája a megfelelő munkaerő-biztosítása. Itt a gépi betakarítás terjedése, vagy a drónok növényvédelmi célú használata jelenthet megoldást.

Rádi László, a Syngenta termékmenedzsere elmondta: a karfiolfajták között áttörést értek el idén. A legújabb hazai nemesítésű Kamino F1 és Padme F1 fajták jól tartották a tenyészidejüket a nyári időszakban. A kifejezetten magas éjszakai hőmérsékletek ellenére a termés szép, rózsaminőséggel párosult. A kelkáposztapiac újdonsága a Dakota F1, amely mind nyáron, mind ősszel biztonságosan termelhető. A szép fodrozottságú, nagy fejméretű fajta a 2021-es évben mindenhol jól szerepelt.

Ami a salátafélék magyarországi helyzetét illeti, a fejes saláta termőterülete és termésmennyisége évek óta csökkenő tendenciát mutat, míg a a többi salátaféle népszerűsége egyre nő. Mostanra van olyan termelő is, aki már évek óta csak ezekkel az egyelőre még kevéssé ismert leveles zöldségekkel foglalkozik.

Úgy veszik külföldön ezt a magyar zöldséget, mint a cukrot: itthon mégis alig fogy

Átalakulóban a magyar salátafogyasztási szokások.