Több százmilliárd forintos árbevételkiesést is elszenvedhettek a gabonapiacon a termelők és a kereskedők az idén, mert alig születtek szerződések a terménybetakarítás előtt. Időközben azonban az árak drasztikusan estek, így az aratás után a gabonát már csak jóval olcsóbban lehetett eladni. A kereskedők azért nem kötöttek szerződéseket, mert szerintük az úgynevezett “vis maior" szabályozás túlságosan kedvezett a gabonatermelőknek és ellehetetlenítette a határidős ügyleteket. Most azonban fideszes képviselők úgy módosítanák a törvényi rendelkezéseket, hogy a gazdálkodók és a kereskedők számára is elfogadhatóbbak legyenek. A szabályozáson éppen azok könnyítenének, akik egy évvel ezelőtt a szigorításokkal a szerződéskötéseknél “behúzták a féket".

Egyes becslések szerint akár 200-300 milliárd forint árbevételtől is eleshettek a gabona- és az egyéb terménypiaci szereplők az idén, mert nem kötöttek időben szerződéseket a várható gabonatermés értékesítésére. A termelőket és a kereskedőket egyaránt veszteség érte, mert a nyári betakarítás idejére az árak már drasztikusan estek. Ha azonban korábban leszerződnek, nem csak a forgalom nőtt volna, hanem a kereskedők többet is tudtak volna fizetni a gazdálkodóknak, mivel határidős ügyletekkel ők maguk is nagyobb árat tudtak volna elérni. (Mint ismert, a búza- és kukoricapiacon az idén 40-45 ezer forintos tonnánkénti árak alakultak ki, szemben az előző szezon 60 ezer forint feletti áraival. Hasonló áresés következett be az olajosmagpiacon is).

A kereskedők az idén azért zárkóztak el a határidős ügyletektől, mert a parlament tavaly decemberben úgy módosította a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvényt, hogy a betakarítás előtt kötött szerződésekre a Polgári Törvénykönyv (PTk.) termékértékesítési szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A változtatások hátterében az állt, hogy a gazdálkodók maximális védelmet kapjanak arra az esetre, ha terményeiket elháríthatatlan külső ok (vis maior) - például természeti csapások - miatt nem tudják megtermelni.

A törvényi szigorítás előzménye az volt, hogy a kereskedők korábban a gazdálkodókkal nagyrészt úgynevezett adásvételi szerződéseket kötöttek, amelyekben például fedezeti vásárlásokat, kötbéreket vagy más ellentételezési kötelezettségeket írtak elő, ha a termelők a megállapodásokban szereplő terménymennyiséget nem adták át. Szakértők szerint viszont e helyzet a gazdálkodókat túlságosan is kiszolgáltatottá tette, mivel nem voltak hibáztathatók az azért, hogy szerződéseiket időjárási okokból nem tudták teljesíteni, mégis költséges fedezeti vásárlásokra kényszerítették őket.

A tavalyi jogszabálymódosítást azonban a kereskedők nem tudták elfogadni, mert úgy ítélték meg, hogy a változtatások az ő kockázatukat növelik irreálisan. A korábbi tapasztatalok alapján sokan úgy ítélték meg, hogy a termelők vis maiorra hivatkozva akkor is “kiugorhatnak" a szerződésekből, ha nincs tényleges káruk, de a betakarítás után mégis úgy gondolják, hogy az akkori árak jobb értékesítési kínálnak a számukra a megállapodásokban rögzítetteknél. Ezért a kereskedők inkább felhagytak a szerződéskötésekkel és határidős ügyletekkel, és ehelyett az azonnali (promt) üzlezetkre álltak át. A patthelyzet azonban az idén mind a termelők, mind a kereskedők számára “fordítva sült el" a forgalomkiesés és a drasztikus árcsökkenés miatt.

Az elmúlt év végi szigorítási javaslatot Jakab István, a parlament fideszes alelnöke, illetve Győrffy Balázs fideszes képviselő nyújtotta be, aki azóta az újonnan létrehozott Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos elnöke lett. Az Országgyűlés elé nemrég beterjesztett, mostani indítványt szintén ők jegyzik, illetve csatlakozott hozzájuk Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára is. Így a napirenden lévő módosítást jórészt éppen azok képviselik, akik az egy évvel ezelőtt szigorításokkal a szerződéskötéseknél “behúzták a féket":

A módosítási elképzelések lényege, hogy a betakarítás előtti megállapodásoknál ismét lehetővé tennék adásvételi szerződések megkötését, de “formakényszert" írnának elő, vagyis pontosan meghatároznák, mit kellene szerepeltetni a dokumentumokban. Így az eladóknak a szerződésekben nem csak arról kellene nyilatkozniuk, hogy az adott terményt saját nevükben és kockázatukra termelik, hanem egyedi azonosításra alkalmas módon meg kellene jelölniük azokat a földterületeket is, amelyeken a megállapodásokba foglalt árumennyiséget megtermelék. Emellett a dokumentumokban rögzíteni kellene a megjelölt területeken szokásos hektáronkénti termésátlagot, illetve a vis maior igazolások részletes feltételeit és a minőségmeghatározás vagy a vitarendezés módját is.

A gazdálkodók a vis maior miatt kieső gabonájukat más tábláikról is pótolhatják, ha ezt szerződéseikben bevállalják. Ha azonban nem így döntenek, vis maior esetén csak a megállapodásokban szereplő földterületekkel kapcsolatban merülhetne fel teljesítési kötelezettségük.

A most napirenden lévő törvényi változtatásokat az motiválta, hogy a jelenlegi szabályozás egyik fél érdekeit sem szolgálja, és ezt a politika szereplői is belátták - húzták alá az agrarszektor.hu-nak gabonapiaci szakértők. A módosítási törekvések arra irányulnak, hogy a kereskedők több szerződéses garanciát kapjanak, de a termelők kiszolgáltatottsága ne növekjen.

Az agrarszektor.hu információi szerint a javasolt módosításokat előzetesen a nagy hazai gabonaforgalmazó vállalatok is megismerték. Kereskedői vélemények szerint a tervezett törvényi korrekció "pozitív irányba tett első lépésként" értékelhető, mivel a szabályozást átláthatóbbá teheti, de érdemben nem változtatna a kockázatmegosztás és kárfelelősség szabályozásán, amely továbbra is a termelőknek kedvezne a kereskedőkkel szemben.

Úgy tudjuk, az új jogi konstrukció kidolgozásában részt vett a NAK választott bírósága is. Kamarai szakértők szerint a változtatásokkal kapcsolatos szakmai álláspontok úgy közeledhettek egymáshoz, hogy a kötelező tagságra épülő kamara rákényszerítette a feleket a tárgyalásokra, illetve egymás érdekeinek kölcsönös figyelembe vételére. Az új szerződéses szabályozás gyakorlati alkalmazásában - a különböző igazolások kiadásában, a helyszíni ellenőrzésekben és az esetleges választott bírósági eljárásokban - a NAK ténylegesen is közreműködik majd.