A kártevők elleni hatékony védekezés és a szakszerű növényápolási munkákba fektetett energia és anyagi ráfordítás megtérülni látszik; az elmúlt évek legjobb gyümölcstermésében bízhatnak idén a gazdálkodók. A különböző kultúrák össztermése becslések szerint akár egymillió tonnára is rúghat, mintegy 25 százalékkal meghaladva a sokéves átlagot, így a hazai kereslet kielégítése mellett minden bizonnyal a külföldön kínált magyar gyümölcsök mennyisége is tovább növekszik majd. Ugyanakkor Európa-szerte jók a szektor idei terméskilátása, várhatóan még alacsonyabbra törve az amúgy sem magas felvásárlói árakat.

Mint arról már az Agrárszektor.hu is beszámolt, a jó szezon dacára idén a meggy- és dinnyetermelőknek is újfent aggódniuk kell a nyomott felvásárlási árak miatt. Érdekes módon idén tehát nem az időjárástól, vagy a kórokozóktól, sokkal inkább a borús értékesítési kilátásoktól és a külföldi származású importáruktól van a leginkább félnivalójuk a magyar termesztőknek. A hétfőn bejelentett területalapú támogatások átcsoportosításának nagy nyertese lehet a jövőben a zöldség-gyümölcs ágazat, ám az idei eredmények még erősen kérdésesek.

A meghatározó, országos képet a helyi termelők árnyalják. Fiatal gazdálkodókat kérdeztünk, ők hogyan értékelik az aktuális idényt:

A meggy termése és kivitele Magyarországon, forrás: KSH, AKI

A belföldi meggy termelői ára a Budapesti Nagybani Piacon, forrás: AKI PÁIR

Kedvező kilátások Európában is

Csizmadia György, a FruitVeB - Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke, a Gyümölcstermelő Főbizottság elnöke megkeresésünkre elmondta, hogy nemcsak hazánkban, de Európa-szerte egységesen jók a szektor idei terméskilátásai. Az utóbbi években gyakran jelentkező kiesések elmaradásával tovább bővül a kínálat, várhatóan még alacsonyabbra törve az amúgy sem magas felvásárlói árakat.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter által múlt héten bejelentett együttműködési megállapodás értelmében a jövőben az olasz milánói nagybani piacra is kerülhet a magyar gyümölcsökből. Csizmadia György meglátása szerint habár például a meggyünknek kétségkívül keletje lehet Olaszországban is, a hazai kereslet kielégítésén felül megtermelt mennyiségekkel a kontinens keleti országait kell és érdemes megcéloznunk. Leginkább a román, cseh, szlovák, a balti államok és az orosz piacokon lehet keresnivalónk, ehhez pedig közvetlen vetélytársainkat, elsősorban Lengyelországot kell felülmúlnunk mind a termésminőséget, mind az árszínvonalat illetően. A szakember hangsúlyozta, hogy a megfogalmazott bővülés eléréséhez elengedhetetlen az ágazat versenyképességének növelése. Csak kor- és szakszerű növényápolási és tápanyag utánpótlási háttér megalapozása mellett biztosított kultúráink szükségszerű megújításainak megtérülése és ezzel együtt az adott területről leszüretelhető termésmennyiség növelése.

Duplázunk? - újabb források az ágazat fejelsztésére

A biztató eredmények, elismerésre méltó számok elérése elsősorban a zöldség-gyümölcs ágazatban dolgozó 100-120 ezer ember értékteremtő munkájának köszönhető. A kiváló adottságokkal és évszázados hagyományokkal rendelkező gyümölcstermesztés elméletileg sikerre van kódolva Magyarországon. Ezt, és a minőségi élelmiszerek iránt fokozódó külföldi érdeklődést felismerve készül megduplázni a jelenlegi termésmennyiséget egy, a Magyar Zöldség-gyümölcs Ágazati Stratégia részeként, a 2014-2020-as ciklusra készített, átfogó fejlesztéseket tartalmazó programcsomag.

A kormány a héten jelentette be, hogy a területalapú támogatások átcsoportosításával további nemzeti forrásokkal kíván elkülöníteni a munkaigényes agrárágazatok számára, így remélhetőleg az állattenyésztés mellett a zöldség-gyümölcstermelés fejlesztésére is jelentős források jutnak majd. Az elhatározott programok révén Fazekas Sándor bejelentése szerint a következő időszakban 50-70 ezer új agrármunkahely jöhet létre.