Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Azt, hogy mind a két ország mennyire fontos a gabonapiacon jól mutatják a számok is: együttesen a világ búzaexportjának mintegy 29%-át adják. De hogyan érintheti ez Magyarországot? Leginkább a gabonafélék tőzsdei árának az emelkedésén keresztül hathat ki a hazai agráriumra. Ha az ukrán export leállna, akkor az elsősorban a közel-keleti országokat érintené érzékenyen, mivel ők búzakészleteiket a két ország termőterületéről szerzik be. De kérdéses még az is, hogy az élelmiszer-ellátás, a műtrágya, az energia és a sertéstartók helyzete hogyan fog alakulni az elkövetkezendő időben.
A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten
Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!
Vallott a szakértő: durva drágulást hozhat a magyar boltokba az orosz-ukrán háború
Állattenyésztés a háború árnyékában
Sajnos nem a gabonapiac az egyetlen, ami bajba kerülhet, hiszen ha valóban leállnának a szállítások, akkor a nemzetközi terményáraknak a határ a csillagos ég. Ez még jobban nehezítheti az amúgy sem fényes helyzetben lévő állattartók gazdálkodását, a tonnánként 90 ezer forintos kukoricaár és a gyenge dél-amerikai termés mellé még ez is hozzácsapódhat. Ha mindez nem lenne még elég, ha a magas terményárak tartósan fennmaradnának, akkor az leginkább a baromfi-és sertéstartókat érintené. A sertéságazat 1,5 éve válságban, a tavalyi év is erről szólt, a válaszokat próbálták megkeresni, mindenki igyekezett megtalálni azt, hogy tudná kezelni a helyzetet. Az elmúlt idő nyereségeit 2021 teljesen felemésztette, és nem tudni, hogy mikor lehet ennek az egésznek vége. Már a legtőkeerősebb cégek is bajban vannak. Az is aggasztó, hogy egyes felmérések alapján a sertéstartók 60%-a gondolkodott el azon, hogy felhagy a tevékenységével. Emellett a sertéspestis és a madárinfluenza is sújtotta az elmúlt időben mind a két ágazatot. A belföldi előállítást a kialakult helyzet ugyan tovább drágítaná, de még tart az uniós szintű túltermelési válság, éppen ezért, a fogyasztói árakban ez kevésbé jelentkezne.
Vallottak a szakértők: drámai a helyzet a magyar agráriumban, nem látni a kiutat
Mi lesz az étolajjal?
A kirobbant háború a növényi olajpiacra is hatással lehet, hiszen mind a két ország megint csak érdekelt a napraforgómag-előállításban. Ezért az étolajexportban is lehetnek fennakadások, csakúgy, mint a napraforgómag-exportban, így ez az árcsökkenés ütemét szintén kedvezőtlenül befolyásolhatja. Magyarország abból a szempontból szerencsésebb helyzetben van, hogy az élelmiszerárstop megfogja a hazai olajárakat, de a boltok polcain a magyar mellett például megtalálható az ukrán is. Ami még probléma lehet az az, hogy az ipari napraforgót takarmány-alapanyagként is hasznosítják, nemcsak étolajként.
Mi lesz az amúgy is emelkedő élelmiszerárakkal?
A globális élelmiszerárak már a tavalyi évben is meredeken emelkedtek, melynek számos oka volt, a magas energiaáraktól kezdve, a dráguló takarmányokon keresztül egészen a klímaváltozás okozta extrém időjárásig. Az élelmiszer-termelőkre valószínűleg további nyomás nehezedik, mivel a kulcsfontosságú inputanyagok árai most tovább emelkednek. A két ország együttesen a világ búzaexportjának több mint negyedét adja, míg Ukrajna egyedül a napraforgóolaj-export közel felét teszi ki. Mindkettő kulcsfontosságú árucikk, amelyet számos élelmiszertermékben használnak. Ha a betakarítást és a feldolgozást akadályozzák a háború sújtotta Ukrajnában, vagy blokkolják az exportot, az importőrök nehezen tudják majd pótolni a készleteket. Mivel egyelőre sok a kérdőjel, nehéz jóslásokba bocsátkozni, hogy pontosan milyen hatással lehet a háború a globális élelmiszerárakra, de az biztos, hogy nem pozitív irányba fog billenni a mérleg.
Élesedik az orosz-ukrán konfliktus: kőkemény árrobbanás jöhet a magyar boltokba
A műtrágya és a gáz helyzete
Oroszország a műtrágyák kulcsfontosságú összetevőinek fő szállítója is, így a kereskedelmi szankciók máshol is érinthetik a termelést. Mindeközben Kína például már bejelentette, hogy megkezdi az orosz búza importját. Európa, mint energiaimportőr, földgázának közel 40%-át Oroszországból kapja. Ennek az energiaforrásnak a leállítása alááshatja a kontinens gazdaságát. A gáz árának emelkedése termeléscsökkentésre kényszerítette a műtrágyagyártókat és néhány más nehézipari felhasználót is. Elemzők szerint Oroszországnak nem érdeke a gázcsapok teljes lezárása, ami jelentős bevételkiesést jelentene számukra. A kelet-ukrajnai gazdaságokat és a fekete-tengeri kikötőkön keresztüli exportot fenyegető veszély csökkentheti a búzaellátást egy olyan időszakban, amikor a globális élelmiszerárak 2011 óta a legmagasabb szinten vannak, és egyes országok élelmiszerhiánytól szenvednek. Sok ország, amely a búzára támaszkodik, már most is élelmiszer-ellátási bizonytalansággal szembesül. Az energia- és élelmiszerárak emelkedése fokozni fogja azt az inflációs nyomást, amelyet a döntéshozók és a központi bankok igyekeznek enyhíteni.
Fontos bejelentést tett Nagy István az orosz-ukrán háborúról: ez mindenkit érint
Valóban nem kell aggódnia a magyar agráriumnak?
Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy a kormány célja továbbra is a lakosság élelmiszerrel való ellátásának, a mezőgazdasági termeléshez, az állattartáshoz és az élelmiszer-előállításhoz szükséges feltételek, valamint a termelést biztosító szolgáltatások zavartalan biztosítása. Az agártárca vezetője elmondta, hogy a hazai élelmiszer-ellátást jelentősen nem befolyásoló kereskedelmet folytatunk Ukrajnával, ezért az ott kialakult háborús helyzet miatt ellátási nehézségekkel nem kell számolni. Kifejtette, Ukrajnából például lenmagot, cirokmagot, mézet és takarmányt importálunk. A miniszter kiemelte, a háború közvetett hatásaként azonban számolni lehet például a gabonafélék árának világpiaci emelkedésével, ami Magyarországra is begyűrűzhet. Az agrárminiszter arról is beszélt, hogy a tárca figyelemmel kíséri az egyes agrárágazatokat (például a vetőmag-előállítást és forgalmazást, vagy a takarmányozást) érintő hosszabb távú hatásokat, a lehetséges közvetett problémákat folyamatosan vizsgálja. Mint mondta, kérik a szakmai szövetségektől azt, hogy amennyiben bármilyen nehézséget, problémát tapasztalnak, jelezzék feléjük, hiszen, ha szükséges, azonnal megteszik a szükséges lépéseket.
-20220607.jpg)
