A borász arról számolt be, hogy ellopták a Balatonfüreden található szőlőjét, ezért bejelentést tett a rendőrségen.
A kisebb mennyiség jó minőséggel párosulhat, de most különösen óvatosan kell bánni a musttal.
Hamar jön a szüret, nincs sok idő a szépítésre – Szekszárdon esőért, Egerben napsütésért imádkoznak a borászok.
Bár egyre inkább közeledik a szüret ideje, de azért a növények védelméről nem szabad elfeledkezni.
10-15 százalékos költségnövekedést jelent a szőlészetekben az idén jól terjedő peronoszpóra és a lisztharmat elleni védekezés.
Hatékony növényvédelemre van szükség ahhoz, hogy egészséges legyen a szőlőtermés.
A szőlészet hagyományairól és a klímaváltozásról is sokat elárul a csaknem háromszáz éve vezetett egyedülálló napló.
Július 1-ig nyújtható be kérelem a borszőlő ültetvények szerkezetátalakítási támogatásának kifizetésére.
Annyira nem jön ki a matek, hogy még a legnevesebb borvidékeken is feladják a termelők.
Már nem sokáig lehet borszőlőültetvény létesítéséhez új telepítési engedélyt igényelni a hegybírónál.
A nehézségek ellenére is elégedettek a 2023-as évjáratú borokkal a hazai szakemberek.
Január 4-e és 22-e között lehet támogatási kérelmet benyújtani a borszőlőültetvények szerkezetátalakítására.
Jó minőségű borokat hozó, aszús évjárat lehet az idei a borászoknak Tokaj-Hegyalján.
A megnövekedett költségeket az ágazat régóta képtelen érvényesíteni az átadási árakban.
Kiváló minőségű az eddig betakarított borszőlő a villányi borvidéken, még ha a mennyiséget illetően nem is tökéletes minden.
Miközben az európai termesztők és a borászok küzdenek a klímaváltozással, a svéd és dán borkultúra most kezd kialakulni.
Kirívó a munkaerő-hiány a szőlészetekben, ezért gyorsan terjed a gépi szüretelés.
Franciaország 200 millió eurót költ a felesleges borok megsemmisítésére a kereslet csökkenése miatt.
Nincs egyszerű dolga a szőlőtermesztőknek, és a szakemberek szerint idén sem lesz meg az álomhatár a termésmennyiségben.
Hamarosan megjelenik a piacok, boltok kínálatában a zamatos magyarországi csemegeszőlő.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.