Emberi vizelet lehetne a szintetikus műtrágyák alternatívája - a talajbaktériumok nem ellenkeznek.
Csökkenteni kell az európai mezőgazdaság üvegházhatású gázok kibocsátását, ez pedig adók nélkül nem megy.
Krisna-völgy közössége több mint harminc éve döntött úgy, hogy saját maguk tervezik meg a jövőbe vezető útjukat.
A vízmegtartó gazdálkodás hozzájárul az ökoszisztémák diverzitásához és stabilitásához is, mivel segít megőrizni a vizes élőhelyek állapotát.
Elárulta a szakértő, hogyan lehet fenntarthatóvá tenni a fejlődést az állattartásban is.
A hőszivattyúk a környezetből nyerik a hőt, így sokkal hatékonyabbak, mint a hagyományos fűtési és hűtési rendszerek.
Az erdei fafajokkal borított terület nagysága meghaladja már a 2,3 millió hektárt.
Nem csak a termelőknek, a vállalatoknak is vállalniuk kellene a fenntarthatóság költségeit egy jelentés szerint.
Van olyan termelő, aki takarmánybúzát és kukoricát le fogja cserélni szálastakarmányra a szárazság miatt.
A gazdák a földből élnek, azon állítanak elő a társadalom számára biztonságosan felhasználható termékeket, amiből a bevételük származik.
A hazai növénytermesztők még nem tartják olyan fontosnak a fenntarthatóság kérdését, mint az állattenyésztők.
Idén még a tavalyinál is több gonddal találgatják magukat szemben a magyar termelők.
Nem arról van szó, hogy a vasárnapi ebédre rántott sáskalábat fogunk enni, hanem, hogy a csirke vagy a sertés rovarfehérjét fogyasszon például szója helyett.
Az állattenyésztésben keletkező üvegházhatású gázok legnagyobb részét, megközelítőleg a felét a metán teszi ki.
Akik nem undorodnak a rovarfehérjéktől és tudnak velük azonosulni, azoknak vonzó lehet a takarmányozásban is használni őket.
Fenntarthatóan kell tudni gazdálkodni, és kiemelten fontos, hogy az adott szereplő bankképes legyen Hollósi Dávid szerint.
Már Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, amelyben megerősítik a termőföldek védelmét.
A volt köztársasági elnök szerint a jelenlegi művelési technológiákkal elveszíti a talaj a képességeit.
A fenntarthatóság az, amikor csak annyit vesz el az ember a természettől, amit az pótolni tud.
Hazánkban a megvásárolt élelmiszereknek mindössze 10%-a kerül a szemetesbe, míg globálisan az élelmiszerek átlagosan 30%-át pazarolják el.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.