A hirtelen jött felmelegedés miatt megszokottnál korábban indult az idei spárgaszezon Magyarországon.
Ismét hagymakiviteli tilalmat vezettek be a világ legnagyobb exportőrénél, Indiában.
Komoly bajok vannak a hazai csemegekukorica és zöldborsó termeléssel, évek óta nem változott semmi.
A Magyarországon megtermelt 11 ezer tonna tormából csaknem 10 ezer exportra kerül.
Az alma és a meggy eddig jobbára megúszta a hajnali fagyokat, de az áprilist még túl kell élniük – a kajszi már rosszabb helyzetben van.
Németországban elkezdték szedni a legkorábbinak számító “Pfalzi spárga” első tételeit.
Eredményre vezettek az elmúlt évek beruházásai a magyarországi hajtató kertészetekben.
A legfrissebb hírek szerint 5 százalékkal volt alacsonyabb az alma februári raktárkészlete a tavalyinál.
Hiába kapható már a lengyel piacokon a hazai uborka, az import még lenyomja az árakat.
Erőteljesen fogynak az alma- és körtekészletek Svájcban, nemcsak a tavalyi szinthez, de az előző négy év átlagához képest is.
Már 2023-hoz képest is jelentősen megnőtt a zöldségek ára a hazai boltokban, 2022-höz képest pedig riasztó mértékű a drágulás.
Jócskán megdrágultak januárban a német áruházláncokban a gyümölcsök és a zöldségek.
Egyes gyökérzöldségek nemcsak egészségesek, hanem igen jó áron érhetőek el a piacokon.
Február második hetében is folytatódott a vöröshagyma árának emelkedése Ausztriában.
12,4 százalékkal drágultak egy év alatt a zöldségek és a gyümölcsök Németországban.
Fellendülőben a füge és a kivi termesztése hazánkban, míg más gyümölcsök egyre kisebb figyelmet kapnak.
Idén január végére rekord magasságba emelkedett a burgonya ára a lengyel piacokon.
Jelentős mértékben csökkent a görögdinnye termőterülete a spanyolországi Almería körzetében.
Drága és kevés a paradicsom a lengyel piacokon, amit már az import se tud ellensúlyozni.
Spanyolországban idén január közepére a két évvel ezelőtti szint alá esett a paradicsom ára.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.