Ha a hőmérsékletek nem térnek vissza a normális szintekre, azt jelentheti, hogy alábecsülték az éghajlat érzékenységét.
A kacsák és libák rokona lehetett az őslény, amelynek koponyáját az Antarktiszon fedezték fel.
Az elmúlt évtizedben drámai mértékben nőtt meg a patkányok száma egyes városokban.
Új kutatások rávilágítottak arra, hogy bizony egészségügyi kockázatokkal járhat a húsfeldolgozó üzemekben dolgozni.
A cukros italok fogyasztása évente több millió új cukorbetegséget és szívbetegséget okoz világszerte.
Nem csak a fenyő örökzöld, hanem a vita is, hogy a műfenyő vagy az igazi fa a jobb választás.
Az erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói.
Egy ENSZ által készített tanulmány szerint az Antarktisz kivételével a Föld szárazföldi területeinek 40%-a már most száraznak minősül.
A Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából az idén elkészült a Duna-Tisza közi Homokhátság Területfejlesztési Koncepciója és Programja.
Spanyolországban meghaladja a világjárvány előtti szintet a friss gyümölcsök fogyasztása.
Az éghajlatváltozás már a világ legnagyobb jéggel borított kontinensére is hatással van.
Egyre sósabb a Balaton vize, ez pedig a jövőben hatással lehet a magyar tenger élővilágára is.
A klímaváltozás megduplázza a közép-európaihoz hasonló áradások esélyét egy új jelentés szerint.
Hazánkban nyolc felsőoktatási intézményben lehet agrártanulmányokat folytatni, nagy az érdeklődés irántuk.
A 100 évesnél idősebb fák a korábban gondoltnál sokkal jobban segítenek a felmelegedés elleni küzdelemben.
A tanulmány szerint a kígyógombák genomja rekordernek számít a gombák között mind a mérete, mind a kódolt gének száma alapján.
A mikroműanyagok az utóbbi évek egyik felkapott témájává váltak, mivel bár ott vannak a környezetünkben, a hatásuk egyelőre nem nagyon ismert.
Egy friss tanulmány szerint az utóbbi években drámaian megnőtt az erdőtüzek száma és intenzitása.
Az eddigi legpontosabb madárcsaládfa szerint a madarak agymérete megnőtt az evolúció során.
Folyamatosan nő a madárinfluenzával fertőződött szarvasmarha-állományok száma az Egyesült Államokban.
A gyümölcstermesztésben az egyik legnagyobb kockázati tényező a tavaszi fagyokban keresendő.
Amint újra kisüt a nap, érdemes körbejárni a kertet, hogy felmérjük, mely növények igényelnek extra törődést a hidegebb időszak után.
A száj- és körömfájással fertőzött telepen az állatok leöléséről EU-rendelet szól, a szomszédos telepek egészséges állatai esetében a magyar hatóságok döntenek.
Nagy István szerint, ha nem vigyázunk, a teljes magyar állatállomány kipusztulhat a száj- és körömfájás járvány miatt.
A biológiai és kémiai növényvédelem nem zárja ki egymást – a fokozatos átállás és az integráció lehet a fenntartható út.
Végére értünk a beadási időszaknak! A tavalyi év tapasztalatait felhasználva az Arasz komoly segítség volt 2024-ben is az EGN beadás követelményeinek való megfelelésben.
A Glomo Start mIKRo kimondottan fajgazdag inokulálást tesz lehetővé, ugyanis hét különböző gombafaj szaporítóképleteit tartalmazza.