A szerves vagy komposztált trágya őszi kijuttatáskor elkezd bomlani, és két évig adja le a tápanyagot.
A kutatók már foglalkoznak olyan alternatív, szabad fiaztatási módszerek kidolgozásával, melyek bevezetése hazánkban is elkerülhetetlen lesz.
Bőven akad adminisztratív tennivalója a termelőknek Magyarországon ebben a hónapban is.
A termőtalajjal kiemelten foglalkozni kell, ez a termelés alapja, az első számú eszköz.
A munkálatok októberig is eltarthatnak, így a szag is tartós lehet.
Decemberben ér véget az agrár-környezetgazdálkodási támogatásának kötelezettségvállalási időszaka.
Elárulta a szakértő, hogyan lehet fenntarthatóvá tenni a fejlődést az állattartásban is.
Újabb téren debütáltak a mezőgazdasági drónok, immáron a vetés és a trágyázás során is használhatóak.
Az öko-fűnyírás bevezetése költségcsökkenést is jelent, de sokkal többet nyom a latban a fenntarthatóság.
Közeleg a negyedéves jelentéstételi kötelezettség, erre érdemes odafigyelni itthon.
A lombtrágyázás egyre elterjedtebb, pedig pár évtizede még csak tüneti kezelésre javasolták ezt.
A növények nem csak a gyökéren keresztül „etethetők”, ismerd meg a lombtrágyázást és a szén-dioxid trágyázást.
Mesterséges intelligencia fogja segíteni a jövőben a hígtrágya precíziós kijuttatását.
A talajromlás és az erózió világméretű probléma, aminek okai lehetnek természetesek és emberi hatásra kialakultak egyaránt.
Ha egy gazdálkodó ez évre már lezárta tevékenységét, mielőbb teljesítse az AKG/ÖKO/Natura2000/AÖP adatszolgáltatási kötelezettségét.
Októberben is lehetnek még a támogatásokhoz kapcsolódó, elintézésre váró feladatok.
Napjainkban a friss füge nem tartozik az olcsó gyümölcsök közé, ezért sokan megpróbálják az otthoni termesztését, és milyen jól teszik!
Jócskán számíthatunk olyan száraz időszakokra idén nyáron is, amikor öntözéssel kell pótolnunk a hiányzó talajnedvességet.
Magyarország mezőgazdasági területének nagy része nitrátérzékenynek minősül, ahol trágyát kijuttatni november 30. és február 15. között nem lehet.
Újraindulhat a műtrágyagyártás Európában, de lehet, hogy már késő, ráadásul rengeteg a kockázati tényező.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.