Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Vidékfejlesztési Minisztérium támogatja, hogy az Egri borvidék rangja és a borok minőségének javítása érdekében az borvidéket zárttá tegyék, ám ennek hatásait is fel kell mérni, így azt, hogy miként lehet majd értékesíteni az itt maradt mennyiséget, és hogy a szereplők mennyire fegyelmezetten tartják be a rendelkezéseket - mondta Fazekas Sándor kedden Egerben.
A vidékfejlesztési miniszter egri, helyi borászokkal, Habis László polgármesterrel, valamint az Eszterházy Károly Főiskola képviselőivel folytatott kerekasztal megbeszélést, amelyet Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő szervezett.
A tanácskozáson a helyi résztvevők arra mutattak rá, hogy az Egri borvidék óriási növekedési potenciállal rendelkezik, ám ezt nem sikerül kihasználni, mert rengeteg szőlő és folyóbor hagyja el a borvidéket. Holott ha helyben dolgoznák fel a termést, és magas minőségű palackos bort állítanának elő, sokkal több jövedelem képződhetnek a borvidéken. Ebben jelentene nagy előrelépést az eredetvédett egri borok helyben történő palackozása.
A megbeszélés másik fő témája az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet sorsa volt, az intézmény jelenleg a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolához tartozik. Gál Lajos egri borász rámutatott: "mielőtt a politika nem rakta Gyöngyöshöz, termőhelyi kutatásokat, klónkísérleteket és az eredetvédelemmel kapcsolatos kutatásokat végzett". Szerinte a szőlészeti-borászat oktatása, kutatása terén "a szürkeállomány rendkívüli módon lecsökkent".
Fazekas Sándor leszögezte: egy történelmi borvidéken fontos, hogy legyen olyan tudományos, kutatási háttér, amely segíti a borok minőségének javulását. "Nagy az elkötelezettség, hogy egri fenntartásba kerüljön a kutatóintézet, dolgozunk rajta, hogy megoldást találjunk erre a helyzetre" - fogalmazott. Hozzátette: a tárca olyan kutatóintézeteket vesz át, amelyeket az adott felsőoktatási intézmény át akar adni. Itt ilyen szándék nincs, az intézet a felsőoktatás keretei között marad. Minderről az Emberi Erőforrás Minisztériumával, illetve az érintett szereplőkkel kell egyeztetni.
Szólt arról is, hogy a magyar agrárszakképzés "újjáépítés alatt áll", a cél a gyakorlatorientált, az adott ágazat szükségleteihez igazodó, versenyképes tudást adó szakképzés létrehozása.
Szóba került a találkozón a parlagon hagyott, nem művelt, osztatlan közös tulajdonban lévő, a művelt területek közé ékelődő, ekképp a gazdálkodást jelentősen megnehezítő, a "szőlőtermelők életét mérgező" földek ügye is. A miniszter jelezte: a Fidesz-KDNP kormányzat a következő ciklusban felszámolná a múltból megörökölt, 1,8 millió hektárnyi osztatlan közös tulajdonban lévő földeket. Ugyanakkor emlékeztetett: az új földtörvény előírja a megművelési kötelezettséget. Felidézte, hogy a kormány hozzálátott a zártkertek, kis területek nyilvántartásba vételéhez, ám ez óriási felháborodást váltott ki.
Habis László azt hangsúlyozta, hogy a borturizmus erősítését célzó lépéseket az új uniós pénzügyi ciklusban is folytatni kell. Ugyanakkor fontos lenne a térség fejlesztése is, rendezni kellene a külterületi utak, a felszíni vízelvezetés kérdését - tette hozzá.