Az első tízhavi adatok alapján a legnagyobb hazai sörgyártók (Dreher, Heineken, Borsodi, Pécsi Sörfőzde és a forgalmazó Carlsberg) belföldi forgalma 5,1 millió hektoliter volt, ami 3 százalékkal magasabb a tavalyi azonos időszaknál, de 4 százalékkal elmarad a Covid-válság előtti, 2019-ben mért 5,3 millió hektótól. A csapolt sör forgalma negyedével alacsonyabb a tavalyinál, ahogy az üvegben forgalmazott sör eladott mennyisége is 14 százalékkal elmarad a múlt évi bázisidőszaktól. Ezek az adatok jól mutatják a Horeca-szektor gyengélkedését, amely mindkét kategória fő értékesítési csatornája. Ezzel szemben a dobozos sör aránya tovább nőtt a teljes forgalomban, a maga 4 millió hektoliter feletti teljesítményével meghaladva a vírus előtti, 2019-es év eladásait is.

A dobozos kategória mellett az alkoholmentes sör is töretlen népszerűségnek örvend, a magyar sörfogyasztók 90 százaléka hajlandó megkóstolni azokat, amely arány európai szinten a legmagasabb

- mondta Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke, a szövetség adventi sörestjén. Ettől eltekintve azonban nincs ok az optimizmusra, a folyamatosan emelkedő gyártási költségek mellett idén még jövedéki adó emelést is elszenvedett a szektor, októberben pedig a magas infláció miatt megjelent az úgynevezett „lefelevásárlás” jelensége is: a korábban csökkenő tendenciát mutató gazdaságos termékek iránti igény 10 százalékkal nőtt a korábbi év azonos időszakának forgalmához képest, amíg a középkategória iránti kereslet stagnált, a prémium kategória iránti kétszámjegyű növekedés pedig 5 százalékra mérséklődött.

Van még tér a kisüzemi terjeszkedés előtt, de egyelőre inkább külföldön

A rendezvényen a kisüzemi főzdék oldaláról részt vett a Horizont sörfőzde is, amelynek ügyvezetője Ottó Gábor szerint nehéz helyzetben vannak a kisüzemi főzdék is, az energiaárak növekedése és az infláció miatt, ezért nem számít a kisüzemi termékek további térnyerésére, inkább stagnálással számol. Az ügyvezető a kisüzemieken belül megkülönböztette a régebb óta üzemelő, rendszerváltás óta - vagy azt megelőzően is - piacon lévő kisebb főzdéket, amelyek lokális szinten jobban beágyazottak, de éppen ezért jobban támaszkodtak a vendéglátóiparra, amely most nagyon sérülékennyé teszi őket. Ezen pedig egyelőre a sörtörvény sem tudott hatékonyan enyhíteni, aminek oka, hogy véleménye szerint kevésbé működőképes, ha kínálati oldalról próbálják felpezsdíteni a piacot, inkább a keresleti oldalról lenne érdemes, további edukációval.

Valamivel könnyebb helyzetben vannak az újabb generációs főzdék, ahol nagyobb energiát és tőkét fordítottak brandépítésre, ami most meghálálja magát, közvetlenebb kapcsolatuk van fogyasztóikkal, akik online is megrendelik a kedvenc söreiket. Azonban a stagnáló kereslet őket is érzékenyen érinti, mert bár az ő vásárlókörük kevésbé árérzékeny, azért az elmúlt évek befektetéseit - modern főzdei berendezések, taproomok, brandépítés költségei - ki kell termelniük, amire Ottó szerint a hazai piacon csak korlátozott lehetőségük lesz, ezért a kitörési lehetőséget az exportban látja. Ehhez azonban további invesztíció szükséges, hiszen a brandet ott is be kell vezetni.

Olyan kereskedelemi partnereket kell keresni, akik hisznek a termékben, és maguk is hajlandóak áldozni, befektetni annak terjesztésébe

- mondta az Agrárszektornak a Horizont ügyvezetője.