Ez a kemény igazság: nem környezetbarátabb a bio

agrarszektor.hu
Egy friss svéd tanulmány szerint a biogazdálkodás során előállított termékek ökológiai lábnyoma nagyobb, mint a konvencionális módon termelteké. A kutatás eredménye felborzolta a hazai ökogazdálkodók kedélyét és "megrendelt" tanulmányt emlegetnek. A magyar akadémikus azonban hasonló eredményekről számolt be.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A neves Nature című folyóiratban jelent meg a svédországi Chalmers Műszaki Egyetem kutatócsoportjának tanulmánya, amelyben azt állítják, az ökológiai gazdálkodással előállított élelmiszerek környezeti hatása súlyosabb, mint a hagyományos mezőgazdaságé. A publikációra már csak azért is érdemes odafigyelni, mert az unió számos országához hasonlóan Svédországban is állami szándék az ökológiai gazdálkodás súlyának növelése.

Közeleg az évkezdet egyik legjelentősebb agráreseménye, a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencia. Tudni akarja, hogyan juthat hozzá az idei agrártámogatásokhoz és mennyi támogatást igényelhet? Hogyan változik a minden gazdálkodót érintő hazai földügyi szabályozás? A legfontosabb támogatási, jogszabályi és piaci változásokról kaphat fontos szakmai és gyakorlati információkat a szakpolitika, a közigazgatás és az üzleti élet csúcsvezetőitől, illetve első számú döntéshozóitól a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencián.
Melyiket válasszam?

A szerzők szerint az ökológiai gazdálkodás során a műtrágyák mellőzése miatt sokkal alacsonyabb a hektáronkénti hozam, mint pl. a nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlatnál, ami végső soron azt jelenti, hogy

ugyanolyan mennyiségű bioélelmiszer előállításához sokkal nagyobb területre van szükség. Emiatt az ökológiai termelés sokkal nagyobb éghajlati hatással jár.
EZ IS ÉRDEKELHET

A cikket Timothy Searchinger (Princeton Egyetem), Stefan Wirsenius (Chalmers Műszaki Egyetem), Tim Beringer (Humboldt Egyetem, Berlin) és Patrice Dumas, (Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Kutatóközpont, Montpelier) jegyzi. A kutatók új módszert dolgoztak ki a földhasználat éghajlati hatásának értékelésére. Az eredmények azt mutatják, hogy az ökológiai élelmiszerek sokkal nagyobb ökológiai lábnyomot eredményeznek. "Tanulmányunk azt mutatja, hogy a Svédországban termesztett organikus borsónak mintegy 50 százalékkal nagyobb az éghajlati hatása, mint a hagyományosan termesztettének. Más termények esetében még nagyobb a különbség, például a svéd biobúza esetében a 70 százalékot közelíti" - nyilatkozta Stefan Wirsenius, a Chalmers egyetemi docense, a tanulmány egyik szerzője.

A "Carbon Opportunity Cost" -nak elnevezett számítási módszer lényege, hogy figyelembe veszi a nagyobb földhasználat hatását, végeredményben az erdőirtásból származó magasabb szén-dioxid-kibocsátást. "Azt a tényt, hogy a nagyobb mértékű földhasználat nagyobb klímaváltozást eredményez, gyakran nem vették figyelembe az ökológiai és hagyományos élelmiszerek korábbi összehasonlításaiban, pedig ez a hatás sokszor nagyobb mértékű, mint amit az üvegházhatású gázok okoznak" - mondja Stefan Wirsenius. A svédek azt is állítják, hogy éghajlati szempontból a biogazdaságokban előállított hús- és tejtermékek is “károsabbak", mint a hagyományosak. Ezt azzal magyarázzák, hogy az ökogazdaságok nem abrakolnak, csak szálastakarmányokat használnak, így több földet is igényelnek, mint a hagyományos termelés.

Csak füvön hízzanak vagy abrakon?

Nem hagyta szó nélkül a hazai bioszakma a svéd publikációt. Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke szerint léteznek olyan nemzetközi tanulmányok is, amelyek szerint az ökológiai gazdálkodás a jelenlegi technológiai szinten is több mint 10 milliárd embert tudna eltartani a Földön. Szerinte nevetséges a cikk azon az állítása, hogy ha nem használunk műtrágyát, akkor jóval nagyobb termőterületre van szükségünk ugyanannyi termék előállításához.

A szerves trágya, a komposzt és a zöldtrágya beltartalmi értékeiből adódóan sokkal komplexebb tápanyagok a növény számára, mint a műtrágya, nem is beszélve a talajéletre gyakorolt pozitív hatásukról."

Az elnök úgy véli, a tanulmány megrendelésre született, ami az iparszerű mezőgazdaság és az ebben felhasznált műtrágyák, vegyszerek, GMO-s vetőmagok minél szélesebb körű elterjedését hivatott szolgálni.

Horn Péter akadémikus tanulmánya (2014.) ugyanakkor a svédek állítását erősíti meg. A cikkben idéz egy 2006-os nemzetközi kutatást, amelyben a különböző alternatív brojlerhizlalási rendszerek környezetterhelését nézték 1 tonna hús előállítása esetén. Williams és munkatársai arra jutottak, hogy a hagyományos, zárt tartású pecsenyecsirke-előállítás sokkal kisebb összesített energia- és erőforrás-felhasználással jár, valamint sokkal kisebb környezetterhelést okoz, mint a szabadtartás.

A svéd publikáció szerzői ugyanakkor felhívják a figyelmet: megállapításaik nem azt jelentik, hogy a fogyasztóknak el kellene fordulniuk a bioélelmiszerektől. Viszont

lényegesebbnek tartják azt a környezeti hatást, amit a vásárlási döntéseinkkel okozunk. Nem mindegy ugyanis, hogy egy gramm fehérje babból, csirkéből vagy marhahúsból kerül-e az asztalunkra

- akár hagyományos, akár bio az adott termék. De tudomásul kell venni, hogy az ökológiai termelés legnagyobb előnye a hagyományos módszerekhez képest valójában az az érzelmi plusz, amit a vásárlókban a vegyszermentesség vagy a nagyobb állatjólét kelt.

Tóth Krisztina

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?