Megdöbbentő dologra jöttek rá a kutatók a húsfogyasztással kapcsolatban

Megdöbbentő dologra jöttek rá a kutatók a húsfogyasztással kapcsolatban

agrarszektor.hu
A fenntarthatóbb élelmezési rendszerek körüli diskurzusban rendkívül gyakran hangzik el, hogy minél közelebbről származik az élelmiszer, annál jobb. Illetve az is, hogy törekedjünk arra, hogy helyi élelmiszert fogyasszunk, ez azonban nem mindig van így - állítja Tamas Lestar, a Winchester Egyetem kutatója.

Májusban ismét AgroFood 2025 és AgroFuture 2025 konferencia! 

Május 20-án a hazai élelmiszeripart érintő legfontosabb témák lesznek terítéken a Portfolio AgroFood 2025 konferencián, május 21-én a Portfolio AgroFuture 2025 konferencián pedig a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.

AGROBÉRLETTEL most az egyik konferenciára 50% kedvezménnyel regisztrálhat!

Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre! 

A helyi élelmiszerek melletti leggyakoribb érvek, hogy mivel legfeljebb rövid távon szállítják, jóval kevesebb az üvegházhatású gázkibocsátás, másfelől a tápértékük is magasabb - írja a hvg. Lestar azonban rámutat arra, hogy más szempontokat is figyelembe kell venni, így összességében nem minden esetben fenntarthatóbb egy helyi élelmiszer az importáltnál. Az egyik fontos szempont, hogy gyakran túlértékeljük a szállítás karbonlábnyomát: ez a legtöbb élelmiszer esetében a kibocsátásuk mindössze 10%-át teszi ki. A szállítás jelentősége csak abban az esetben "áll meg", ha repülővel szállítják az adott élelmiszert: akkor a kibocsátás nagyjából 90%-áért a transzport felelős.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mindemellett az adott ország éghajlata, talajminősége és a körülmények is nagyon meghatározóak, valamint a tárolás és a feldolgozás is lényeges abban a tekintetben, hogy mekkora is a környezetre gyakorolt hatása egy élelmiszernek. Egy tanulmány szerint a kérődző állatokhoz és a rizstermesztéshez köthető metánkibocsátás, valamint a növényvédőszerek és a mezőgazdasági gépek kibocsátása azok a tényezők, amelyek a legtöbb élelmiszernél az emisszió 80%-át teszik ki. A feldolgozás során keletkező kibocsátás pedig elhanyagolható méretű az előbb említettekkel szemben.

Általánosítani azonban nem célszerű, hiszen termékenként és származási helyenként is nagyon eltérő lehet, hogy minek mekkora a kibocsátása. Így, ha minden tényezőt figyelembe veszünk, egy ugyan helyi, de fűtött üvegházban termesztett paradicsom lábnyoma nagyobb, mint egy olyan, Spanyolországban termesztetté, amit fűtés nélkül termesztettek. A húsipar kibocsátása pedig összességében mindenképpen nagyobb, mintha a zöldséget világ legtávolabbi pontjáról importálnánk. 

Címlapkép forrása: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2025
Fenntarthatósági követelmények az agráriumban.
AgroFood 2025
Élelmiszeripari körkép a hazai agráriumban.
Agrárium 2025
Hamarosan újra együtt az agrárszakma!
EZT OLVASTAD MÁR?