A klímaválság és az időjárással kapcsolatos problémák miatt egyre nő Németországban a hajtatott termesztés iránti igény - mondta a Hortidaily-nek Dr. Hans-Christoph Behr, az AMI (Agrarmarkt Informations-Gesellschaft mbH) szakértője. A németeknél elsősorban a paradicsomot, paprikát és uborkát termesztik hajtató létesítményekben, de itt még rengeteg a fejlődési lehetőség, különösen az élelmiszer-kiskereskedők keresik a helyben termelt üvegházi termékeket, mert ezekből még most is kevés van a piacon. A paradicsom esetében jelentős árkülönbség figyelhető meg az import és a helyben megtermelt áru között, de a németek ezt kifizetik. Ez paprika és uborka esetében viszont nincs így, és bár a helyi termékek értékesített volumene várhatóan bővülni fog, semmiképpen nem fogja kiszorítani az import árut a belföldi piacról. A gyakorlatban a paprikánál ez azt jelenti, hogy a Németországban forgalomba kerülő teljes árumennyiség jelenlegi 3-4%-os részarányáról 6-7%-ra bővülhet még, ami ugyan hatalmas növekedést jelentene a hajtás számára, de érdemben kevéssé befolyásolná a piacot. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hajtatott termesztés részaránya nem fogja lehagyni a szabadföldi termesztését - írja a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

Mostanában megfigyelhető az a trend is, hogy egyre gyakrabban termelnek bogyósgyümölcsöket fedett létesítményekben, különösen szamócát és málnát. Ezekben a kultúrákban Behr nagyobb növekedési potenciált lát, elsősorban azért, mert a német szabadföldi termesztésben sokat szenvednek a termelők a nyári esőzésektől és a nyomukban fellépő gombás betegségektől. Nem meglepő, hogy szamócánál mér a teljes mennyiség több mint 20%-a származik fóliaalagutas termesztésből. Saláta és karfiol kultúráknál viszont Behr szerint nem várható jelentős bővülés, mivel ezeket a termékeket annyira könnyű beszerezni Bretagne-ból vagy Spanyolországból.

A jelentősen megnövekedett szállítási, üzemanyag-, energia- és egyéb költségek Behr szerint egyelőre nem, vagy csak mérsékelten tükröződnek a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztói árában. A 2022-es év első negyedévében a gyümölcsök ára például nem nőtt érzékelhetően, sőt, egyes esetekben csökkent is a tavalyi árakhoz képest. A termelési költségek emelkedése egy hosszabb távú folyamat, ami nem azonnal érzékelteti hatását, de hamarosan egészen biztosan meg fog jelenni.

Behr nem lát forradalmian új értékesítési csatornákat vagy új piacokat a zöldségek és gyümölcsök tekintetében. Elismeri, hogy az online zöldség-gyümölcs kereskedelem erős növekedési ütemet mutat, ám ennek részaránya még mindig nagyon kicsi a teljes értékesítésen belül. Véleménye szerint a házhoz szállítás csak nagyon alacsony munkabérekkel működhet felár nélkül, mert ha a kis csomagok egyéni kiszállításának díját valóban kiszámlázzák a fogyasztóknak, várhatóan sokan ismét a bolti vásárlás felé fognak fordulni. Ezért egy darabig még növekedhet ez a szegmens, de nem korlátlanul, a fák nem nőhetnek az égig.

Az organikus termesztés jövőjét Behr pozitívan látja, bár hozzáteszi, hogy ha a gazdasági növekedés lelassul, és krízishangulat alakul ki, az jelentősen megnehezíti a fejlődést. Ilyen körülmények között ugyanis a piac túlélő üzemmódba kapcsol, de egyelőre ettől Németország még messze van, és amíg a fogyasztók viszonylagos jólétben élnek, az organikus szegmens növekedése fennmarad. Ugyanakkor nem tartja reálisan teljesíthetőnek a szövetségi kormány által bevezetni kívánt célkitűzést, miszerint 2030-ra az organikus termesztésnek el kellene érnie a 30%-os részarányt.