Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke által készített termésbecslési körkép alapján úgy tűnik, a jó évjáratok 15 - 16 ezer tonnás termésével szemben idén ennek mindössze harmadára lehet számítani - írja a terméktanács. Ezért a cseresznye fogyasztói ára az átlagárhoz képest akár 20 - 30 százalékkal is magasabb lehet. A jelentős terméskiesés okai az időjárási tényezőkben keresendők. A március közepe és május közepe közötti időszak példátlanul sok fagyos éjszakával telt, melyek közül öt vagy hat esetben is meglehetősen nagy mértékű volt a lehűlés. A fagyok következtében jelentős virág- és terméskárok keletkeztek. A megmaradt virágok termékenyülését, illetve a terméskezdemények kötődését a csapadékhiány is hátráltatta. Különösen nagy a terméskiesés a korán, június közepe előtt érő fajtáknál, a középidejű és kései, június végén, július elején érő fajták valamelyest kedvezőbb képet mutatnak.
A hazai cseresznyeszezon a Rita fajtával május második felében indul. Az első, jelentősebb mennyiségben termesztett korai fajta a Bigarreau Burlat, ennek betakarítása általában május végén zajlik. Az idén a virágzás ugyan korábban kezdődött az átlagosnál, de a márciusi és áprilisi fagyok, valamint a borús, hűvös májusi időjárás miatt jelenleg egy szűk hetes csúszásban van a szezon. Az utóbbi napokban érkező, és az előrejelzések alapján a következő egy hétben is várható folyamatos esőzések miatt azonban akár további mennyiségi és minőségi károkra lehet számítani, amivel tovább csökkentheti az egyébként is szűkös hazai kínálatot. A cseresznye az érés időszakában ugyanis kifejezetten érzékeny a csapadékra. Tartós vízborítás esetén a gyümölcs felreped, ami értékesíthetetlenné teszi a terméket.
A cseresznye magyarországi termőterülete az elmúlt évtizedben számottevően megnövekedett, az ezredforduló környéki 1 000 hektárról mára körülbelül 3 000 hektárra. Nagyobb termesztőkörzetek Pest, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyékben találhatók. Az éves termésmennyiség az elmúlt tíz évben 5 és 20 ezer tonna között ingadozott. Az ágazat termelési értéke az évjárattól és piaci viszonyoktól függően változik, egy átlagos évben 3 - 4 milliárd forint között van. A cseresznye 3 - 4 százalékos részarányt képvisel a magyar gyümölcságazatból, termőterület, termésmennyiség és termelési érték vonatkozásában egyaránt.
A termés 80 - 90 százaléka általában belföldi piacra kerül, a fennmaradó hányad kerül exportra, döntően a szomszédos országokba. Az importált cseresznye mennyisége nem jelentős, csupán választékbővítő szerepe van és persze drágább is.